A magyar állam megsértette egy 15 éves afgán menedékkérő fiú emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva a börtönre hasonlító röszkei tranzitzónában – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós … Tovább olvasom
A magyar állam megsértette A. P. emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva több mint egy éven át a röszkei tranzitzónában, és még éheztette is – mondta ki ma a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 5000 eurós, mintegy kétmillió forintos igazságos jóvátételben részesül.
A Magyar Helsinki Bizottság a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkárságával és a Res Iudicata Egyesülettel közösen egésznapos, ingyenes szakmai-tudományos konferenciát szervez A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra címmel 2024. november 15-én a Közép-európai Egyetem főépületében (1051 Budapest, Nádor utca 15.).
Hatfős menedékkérő családot kényszerítettek törvénysértően Szerbiába a magyar rendőrök. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát. Az afgán panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a hazai pedagógus szakszervezetek közös panaszát. Az eljárásban a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviseli a perben.
Lezárult az első hosszú távú projektünk, amelyben az emberi jogok és társadalmi kérdések iránt érdeklődő fiatalokat képeztünk, majd segítették a munkánkat.
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőséget teremt a szabadságvesztés büntetés végrehajtandó részének csökkentésére. Ha a bíróság úgy dönt, Önnek nem kell a büntetése egészét kitöltenie.
Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: novemberi kezdéssel fizetett joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba. … Tovább olvasom
Újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága. A menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei 12 ezer … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság 8 hónapos társadalmi részvétel tanfolyamot tartott menekült és bevándorló fiatalok számára. A résztvevők a helyi lakosokat is bevonó nyilvános eseményt rendeztek, de 2024 ősztől magyarországi középiskolák munkáját is támogatják.
Bár az államnak minden hónapban frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, augusztusban ez elmaradt. Ehhez képest menedékes családok százainak szüntették meg az államilag támogatott lakhatását arra hivatkozva, hogy olyan területekről menekültek el, ahol nem folynak harci cselekmények. Már ez sem igaz.
„Most ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint mikor jöttünk átfele: nem tudjuk mi lesz velünk. De nem akarjuk a gyerekeket hazavinni a semmibe” – mondják az utcára tett anyák.
Évente 150-200 ezer bűncselekmény válik ismertté Magyarországon. Ennek a többszörösére rúg a szabálysértések száma. Ez annál is feltűnőbb, mert bár számtalanszor követünk el kihágásokat, de többnyire ezeknek csak a töredéke miatt indítanak szabálysértési eljárást ellenünk. Egy átlagos polgár alig tud valamit a szabálysértésekről. Hogy tájékozottabb legyél, ebben segít a Magyar Helsinki Bizottság kisokosa.
Augusztus 21. után csak azoknak az ukrajnai menedékeseknek jár majd lakhatási támogatás, akiknek egykori lakóhelyén harcok folynak. Így az itt élő menedékesek többsége egy hét múlva elveszíti itteni lakhatását. Közülük most számos gyerekeit egyedül nevelő … Tovább olvasom
Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is.
A menekülttáborok nem nyújtanak hosszútávú megoldást a menekülésre kényszerített embereknek. Ám olykor nincs más lehetőség arra, hogy az üldözöttek fizikai biztonságban lehessenek, ezeken a helyeken kell megszervezni a túléléshez szükséges humanitárius segítséget.
Oleg Petrovics Orlov (Олег Петрович Орлов) 1953-ban született orosz emberi jogi aktivista, a betiltott Memorial civil emberi jogi szervezet társelnöke. 2009-ben elnyerte a Szaharov-díjat, ám ez sem mentette meg őt attól, hogy a Putyin-rezsim bebörtönözze nyíltan felvállalt háborúellenes véleménye miatt.
Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem.
A Magyar Helsinki Bizottságnál mintabeadványokat írtunk azoknak a fogvatartottaknak, akik szeretnének részt venni a családtagjuk temetésén.