„Győzött az információszabadság Strasbourgban!” – jelentettük be diadalmasan éppen három éve. És nem túloztunk. Az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) Nagykamarája előtt zajló perben ugyanis valóban jogfejlesztő, európai jelentőségű ítélet született. A bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára. Az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert korábban a magyar Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna felmérni: mennyire van elterjedve az a rossz gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.

Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában. A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig tájékozott véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az ügy emiatt túlmutat a kirendelt védőkre vonatkozó adatokon: a strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát is. Az ügy elvi jelentőségét mutatja, hogy az ügyet egyből a strasbourgi bíróság 17 bíróból álló Nagykamarája elé utalták – az EJEB ugyanis több korábbi döntésében az Egyezmény által védett jogként kezelte a közérdekű adatokhoz való jogot, de a Nagykamara addig nem foglalt állást a kérdésben.

A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy emiatt nemzetközi szinten is jelentős érdeklődést váltott ki: például harmadik félként beavatkozott az ügybe több külföldi civil szervezet és a brit kormány is.

Az EJEB döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.

A Nagykamara előtti meghallgatáson a Magyar Helsinki Bizottságot az atlatszo.hu ügyvédei segítették.

#emberijogikalendarium #emberijogok2019