Civil szervezetekkel találkoztak az Európa Tanács raportőrei
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Február 16-án öt civil szervezet találkozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) két jelentéstevőjével, Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselőkkel. A PACE 24 tagja még 2011 januárjában kezdeményezte, hogy induljon monitoringeljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme és az emberi jogok helyzete kapcsán. A két raportőr 2011 nyarán már járt Magyarországon, mostani tényfeltáró látogatásuk után jelentést és határozattervezetet készítenek majd, amelyekben állást foglalnak arról, hogy indokolt-e az eljárás megindítása. A jelentéstevők magyarországi látogatásuk során állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel is találkoztak.
A február 16-i találkozón a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Transparency International Magyarország képviselői vettek részt, átfogó képet nyújtva a raportőrök számára az elmúlt másfél év jogalkotási lépéseiről, különös tekintettel a 2011 második felében elfogadott sarkalatos törvényekre.
A civil szervezetek aggályaiknak adtak hangot az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése és az alapvető jogok védelmének gyengülése miatt, és kritizálták az igazságügyi rendszert érintő egyes változásokat, így a bíróságok igazgatásának centralizációját és azt az alkotmányos szintre emelt szabályt, amely lehetővé teszi, hogy az ügyek a legfőbb ügyész döntése alapján a törvény szerintitől eltérő bírósághoz kerüljenek. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői újfent hangot adtak azon véleményüknek is, hogy a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét. A találkozón elhangzott továbbá, hogy az egyházügyi törvény következtében egyházak sokasága veszti el státuszát, és szó esett a családvédelmi törvény azon passzusáról, amely nemcsak az azonos nemű párokat, de az egyedülálló szülőket és gyermekeiket is kizárja a család fogalmából. A szervezetek kritizálták az elmúlt másfél év kriminálpolitikai lépéseit is, így az ún. „három csapás” törvény bevezetését, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségének alkotmányba foglalását és a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő módosításokat. A találkozón szóba került a magánnyugdíj-pénztári tagok diszkriminációja, a szolgálati nyugdíjak megvonásának kérdése, a kisebbségi ombudsman intézményének megszüntetése, a közmunkaprogram, illetve a korrupció kérdésköre is.
Február 21-én a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Transparency International Magyarország képviselői a Velencei Bizottság tagjaival találkoztak. A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezete, amelyet mind a magyar kormány, mind a PACE Monitoring Bizottsága felkért egyes magyar törvények véleményezésére. A találkozón a civil szervezetek ennek megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel, az igazságügyi törvénycsomaggal, az egyházügyi és családvédelmi törvényekkel, valamint az adatvédelmi biztos pozíciójának megszüntetésével kapcsolatos aggályaikról tájékoztatták a Velencei Bizottság tagjait. A testület jelentése az egyházügyi törvény és a bíróságok függetlenségét érintő jogszabályi változások kapcsán várhatóan március közepére készül el.
A találkozók kapcsán készített rövid háttéranyagok itt elérhetők.