A szolgálati nyugdíj nem könyöradomány!
Együtt fordul az Alkotmánybírósághoz hat fegyveres és rendvédelmi szakszervezet és a Magyar Helsinki Bizottság a szolgálati nyugdíj megvonása miatt
A Magyar Helsinki Bizottság több ponton is aggályosnak tartja a parlament által november 28-án megszavazott szolgálati nyugdíjakra vonatkozó törvénymódosítást, mely 2012 januárjától lehetővé teszi 42 ezer ember nyugdíjának megvonását. A nyugdíj helyébe lépő szolgálati járandóság diszkriminatív módon segéllyé fokozza le a szolgálati nyugdíjat és csökkenti az évtizedek óta járó ellátás mértékét. A nyugdíjkassza egyensúlyát az új törvény a jogállamiságot, a tulajdonjogot és a diszkrimináció tilalmát sértő módon kívánja javítani, ami alkotmányellenes. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság hat szakszervezettel közösen az Alkotmánybírósághoz fordul és jogi segítséget nyújt, hogy az érintettek az Emberi Jogok Európai Bíróságánál jogorvoslattal élhessenek.
Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza a törvénymódosítás kapcsán kifejtette, hogy a szolgálati nyugdíj (pl. tűzoltók, rendőrök, katonák, börtönőrök nyugdíja) nem állami könyöradomány vagy szociális segély, hanem négy évtizede hatályban lévő törvényi szabályozás alapján szerzett jog, melyet jogállamban visszamenőleg nem lehet megvonni. A parlament által elfogadott törvénymódosítás sérti a jogállamiságot, a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát, ezért a Helsinki Bizottság és a több tízezer egyenruhást tömörítő hat hivatásos szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A nyugdíjmegvonás a fentieken kívül ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is, ezért várhatóan több ezren fordulnak jogorvoslatért a strasbourgi bírósághoz.
A Helsinki Bizottság szerint a szolgálati nyugdíj megvonása diszkriminatív módon kívánja a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosítani, a több millió nyugdíjas közül a törvény kifejezetten a 42 ezer szolgálati nyugdíjast érinti hátrányosan. A módosítás szerzett jogot is sért, mert a szolgálati idővel és a törvény által előírt járulékfizetéssel kiérdemelt nyugdíjat szolgálati járandósággá, egyfajta szociális ellátássá fokozza le, mely a nyugdíjjal ellentétben könnyebben megvonható és annak összege bármikor lecsökkenthető. A szolgálati nyugdíj kedvezményes feltételei emellett sok esetben indokoltak is, hiszen a hivatásosok – mindenki mással ellentétben – feladataikat életük és testi épségük veszélyeztetése árán is kötelesek ellátni, szolgálaton kívül is kifogástalan életvitelt kell tanúsítaniuk, és bele kell egyezniük, hogy bármikor ellenőrizhetik szolgálaton kívüli magatartásukat, valamint családtagjaikat is.
A szolgálati nyugdíj megvonását a kormányzat a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtésével indokolja, mely elfogadható közérdek, azonban az alapjogok korlátozása nélkül is megvalósítható. Erre vonatkozóan a Helsinki Bizottság szakértői tanulmányt is csatol beadványához.
A kormány indoklása szerint a kedvezményes rendszer felszámolása jelentős megtakarítást is jelent, azonban az előterjesztésből megismerhető számítások szerint a szolgálati nyugdíjak csökkentése jövőre mindössze három ezrelékkel mérsékli majd a nyugdíjkassza kiadását, összességében pedig a költségvetés egyensúlyát ronthatja is.