Nemcsak az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága is korrigálhatja a pénztártagok diszkriminációját
A Magyar Helsinki Bizottság több munkatársa fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez a rendelkezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan őket a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben. A szabályozás több mint 100.000 embert érint, s természetesen mindannyiuknak joguk van a Bírósághoz fordulni.
A magánnyugdíj pénztárak hárommillió tagjából nagyságrendileg 2.900.000 személynek szűnt meg nemrég a magánnyugdíj pénztári számláján gyűjtött vagyontömeg feletti tulajdonjoga, ők mindannyian átkerültek az állami nyugdíjbiztosítási rendszerbe. Azok után, akik úgy döntöttek, hogy maradnak a magánnyugdíjpénztárak tagjai, nemsokára úgy fogja a társadalombiztosítási rendszer beszedni a jövedelmük egynegyedét, hogy ezért nem kapnak semmilyen ellentételezést, mivel az állam az ő szolgálati idejüket nem ismeri el. A kormányzat szerint azért, mert a maradó tagok kiszerződnek az állami rendszerből, ami nyilván képtelen állítás, hiszen ha a nevezett 103.000 fő nem lenne jogviszonyban az állami nyugdíjalappal, nem is lenne köteles utánuk a munkáltatójuk befizetni a járulékalapjuk 24%-át.
A szolgálati idő megvonása emellett sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát. Az EJEB gyakorlata (és a magyar Alkotmánybíróságé is) egyértelmű abban, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez, és abban is egyértelműek az irányadó precedensek, hogy a szolgálati idő tekintetében tett megkülönböztetés nyomós indok hiányában sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A Helsinki Bizottság munkatársai közös indítványukban rámutatnak arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést semmilyen állami érdek vagy egyéb elfogadható ésszerű indok nem támasztja alá. Azzal ugyanis, hogy az érintettek nem szereznek szolgálati időt, az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magánnyugdíjpénztárak tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt, így a szabályozás az aktuális költségvetési problémák kezelésére önmagában nem alkalmas. A visszalépés lehetőségét, a választás szabadságát ugyanakkor nem diszkriminatív szabályozással is meg lehetett volna teremteni. Ezért a Helsinki Bizottság munkatársai együtt kérik a Bíróságot: állapítsa meg a szolgálati idő megvonásának egyezménysértő voltát, és ítéljen meg számukra igazságos elégtételt a diszkriminációért.
A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatót készített a jogérvényesítés módjáról, és arról, hogy a Bizottság – korlátozott kapacitására tekintettel – miben tud segítséget nyújtani a jogkereső állampolgároknak.
A tájékoztató elérhető itt.
A tájékoztatóban szerepel, hogy a Magyar Helsinki Bizottság ingyenesen a jogkereső állampolgárok rendelkezésére bocsátja a kidolgozott kérelmet, amelyben az érintettnek csak a személyi adatait kell kitöltenie, továbbá csatolnia kell a kérelemhez a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásáról szóló érkeztetett nyilatkozat másolatát. A kérelem átadásának feltétele, hogy az érintett titoktartási nyilatkozatban vállalja azt, hogy a Helsinki Bizottság által elkészített kérelem tartalmát más személy számára nem teszi hozzáférhetővé.
A titoktartási nyilatkozat letölthető innen.