A kormánytöbbség az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével rosszul mérte fel mozgásterét

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.

Az adatvédelmi ombudsman azáltal játszott jelentős szerepet a rendszerváltás folyamatában, hogy a tekintélyelvű állam „Átlátható állampolgár-átláthatatlan állam!” információs filozófiai maximáját az „Átlátható állam-átláthatatlan állampolgár!” igényével váltotta le.

Az elmúlt időszak, amelyet a titokban, névtelen szerzők által előkészített Alaptörvény és az ugyanígy megírt sarkalatos törvények, valamint az újra terjedő nyilvánvalóan jogsértő titkosítások is fémjeleznek, azt mutatja, hogy az információs jogaink újból kicsúsznak személyes hatalmunkból és közösségi ellenőrzésünk alól.

A kormánytöbbség, eddigi gyakorlatának megfelelően, a létrehozandó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére saját jelöltjét állíthatja majd, akitől nem várható, hogy az állam és az egyre kiterjedtebb állami befolyás alatt álló vállalkozói tőke jogsértéseit bírálja. Azzal a politikai döntéssel pedig, amellyel törvényhozási úton az adatvédelmi biztos hivatalát megszüntette, álláspontunk szerint rosszul mérte fel mozgásterét.

A nemzeti adatvédelmi intézményeket nem kizárólag a nemzeti törvények szabályozzák, hanem olyan feladatokat is ellátnak, amelyeket az Európai Unió joga ruház rájuk. Az uniós jog követelménye a biztosnak és hivatalának teljes függetlensége, amely követelmény jól körülírható. Az Európai Bíróság a Német Szövetségi Köztársaságot a közelmúltban azért marasztalta el, mert egyes tartományaiban adatvédelmi szervét a tartományi kormány ellenőrzése alá vonta.  A bíróság megállapította, hogy a függetlenség „célja az egyének és szervezeteik védelmének megerősítése az őket érintő döntésekkel szemben. Az ellenőrző szerveknek feladatuk ellátása során tárgyilagosan és pártatlanul kell eljárniuk. Ezen ok miatt mentesnek kell lenniük bármilyen külső befolyástól, beleértve a szövetségi állam vagy a tagállamok közvetlen vagy közvetett befolyását is.”

Az irányelv 28. cikk (1) bekezdésének helyes értelmezésével az ellenőrző hivatalt vezető személy nem mozdítható el hivatalából hivatali ideje lejárta előtt. A 2011 júliusában elfogadott, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény viszont megszünteti az intézményt és el is elmozdítja hivatalából a kormánnyal szemben többször – adott esetben a bíróság által is megerősítetten – kritikát megfogalmazó jelenlegi adatvédelmi biztost.

A helyzet nem jóvátehetetlen, a kormánytöbbség az év végéig, az adatvédelmi biztosi funkciót megszüntető törvény módosításával még helyrehozhatja ezt a hibát.

A három szervezet indítványa angolul itt, magyarul itt olvasható.