Petíció a mindenki ombudsmanjáért
Ki legyen az új ombudsman? A „nép ügyvédje” úgy képviselhet mindannyiunkat, ha nem pártkatona, hanem egy közülünk. Itt az idő, hogy aláírd civilekkel közös petíciónkat ezen a linken!
frissítve: 2019. május 31.
Translation is available for this content
Switch to EnglishKi legyen az új ombudsman? A „nép ügyvédje” úgy képviselhet mindannyiunkat, ha nem pártkatona, hanem egy közülünk. Itt az idő, hogy aláírd civilekkel közös petíciónkat ezen a linken!
35 civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok levélben fordultak a köztársasági elnökhöz. Azt kérik Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanjelölésnél nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét … Tovább olvasom
A bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált nemzetközi projekt célja volt 22 európai Nemzeti Megelőző Mechanizmus (Magyarországon az alapvető jogok biztosa) szakmai fejlesztésének, az intézmények közti tapasztalatcsere és a fogvatartási körülmények tekintetében az európai uniós … Tovább olvasom
Ma nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben, pedig sokszor ez mindenkinek jobb lenne. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett velünk, és a törvény módosítására kérte a … Tovább olvasom
Kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságnál az ombudsman a jövő kedden hatályba lépő menedékjogi szabályozásról, és soron kívül tájékozódjon a tranzitzónákban a fogvatartási körülményekről, különösen a gyerekekéről. Ezt kéri hat civil szervezet – köztük a Magyar Helsinki … Tovább olvasom
Az alapvető jogok biztosához fordult a menedékkérők botrányos és embertelen körmendi elhelyezése miatt a Magyar Helsinki Bizottság. Az ombudsmannál azt szeretnék elérni a jogvédők, hogy sürgősen vizsgálja ki a tábori körülményeket, és intézkedjék a menedékkérők … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság sajnálattal és értetlenséggel fogadja, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa úgy döntött: nem vizsgálja ki a horgosi–röszkei határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit. Így azt sem, hogy miért nem volt azonosító szám a TEK-eseken, megfelelően figyelmeztették-e a tömeget, és összességében jogszerű volt-e az a személyi sérülésekkel járó intézkedés. A civil jogvédők szerint az ombudsman indokai jogilag megalapozatlanok.
2015. szeptember 16-án a TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére. A rendőrség ellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek. A … Tovább olvasom
Az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a köznevelési törvény módosításáról, ami jogszerűvé igyekszik tenni a szegregált oktatást. Civil szervezetek közösen arra kérik az alapjogi biztost, hogy álljon ki az iskolai elkülönítést legitimálni szándékozó törvénymódosítás ellen.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság az ombudsmanhoz fordult. Azt javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak korlátlan fogvatarthatóságát lehetővé tevő szabályok megsemmisítését. Beadványunkban tehát … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Helsinki Bizottság és az MDAC szervezte konferencia célja az volt, hogy a kínzás elleni ENSZ-szerződés keretében létrejövő, a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot monitorozó testület működését előkészítse.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
Uniós eljárás indul az adatvédelmi biztos elmozdítása miatt az EKINT, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.
Közös közlemény dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. április 2-i nyilatkozatáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Szabó Máté 2009. április 2-án, a FigyelőNeten megjelent interjúban többek között kijelentette, létezik „etnikai alapon kategorizált … Tovább olvasom
Támogasd ügyeinket és munkánkat!
Köszönjük, hogy támogatod tevékenységünket!
Válaszd ki a hozzád passzoló merch termékeinket és adományodért cserébe elküldjük neked!
ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42
Számlaszámunk és banki azonosítók
Szolgáltatás vagy termék felajánlásával segítsd a Magyar Helsinki Bizottságot!
Gondoltál már rá, hogy a szabadidődből adományozz? Szeretnél részt venni a Magyar Helsinki Bizottság munkájában?