Akta: Az EU és a jogállamiság

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik. A válsághelyzet  megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket. Éppen ellenkezőleg: lehetőséget teremtene arra, hogy visszatérjünk a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz.

A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ 2025-től kezdve – az Alaptörvény és a gyülekezési törvény súlyosan kirekesztő módosításait követően – közösen dolgozott a gyülekezési jog szabad gyakorlásának visszaállításáért. Rendkívül örülünk, hogy beérett a Pride-szervezők bátorsága és a több százezer résztvevő nyílt kiállása, valamint, hogy az ügyészség nem folytatja az uniós jogot és alapvető jogokat sértő büntetőeljárásokat. A gyülekezési törvény módosítása, valamint a súlyosan jogkorlátozó alaptörvényi rendelkezések módosítása azonban még a jogalkotó előtt álló feladat.

Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom

Nem először kell tollat ragadnunk ahhoz, hogy szembe szegezzük a valóságot a Kúria elnökének állításaival. Tavaly novemberben egy általa elveszített perről állította, hogy megnyerte, most pedig minden alap nélkül vádolja összejátszással az Országos Bírói Tanácsot (OBT) és a jogállami árnyékjelentést író civil szervezeteket. És ahogy a múltkori esetben, most is könnyen (pár kattintással) bizonyítható, hogy amit Varga Zs. András erről mond, az egyszerűen nem igaz. 

Véget érhet a hatalom önkényének védelmére létrehozott állami szervezet rövid és dicstelen története. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyanis ma azt indítványozta a uniós bíráknak, állapítsák meg, hogy az ún. szuverenitásvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a szakvélemény a hazai civil jogvédők kritikáit igazolja vissza.

Szokatlanul határozott hangvételű állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a magyar demokrácia és jogállamiság állapotáról. A páneurópai testület felszólította a kormányerőt, hogy haladéktalanul vessen véget a háborús veszélyhelyzetnek, és törölje el a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a PACE határozott kiállását a magyar polgárok alapjogai mellett.

A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét.  Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem. 

Az Európai Unió Bírósága ma 200 millió euróra, mintegy 79 milliárd forintra bírságolta meg a magyar államot, mert a kormány nem hajtotta végre a bíróság korábbi ítéletét. Ezentúl ameddig a kormány nem hagy fel a menedékkérők sokszor erőszakos visszakényszerítésével, napi 1 millió eurós, mintegy 396 millió forintos bírságot kell befizetni az uniós költségvetésbe.

A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.  

Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.

Rövid értékelésünkben összegyűjtöttük azokat a problémákat, amelyeket a Kúria ügyelosztási rendjével és rendszerével kapcsolatos szabályait és azok gyakorlati alkalmazását áttekintve észleltünk a hatálybalépést követő időszak tapasztalatai alapján.

A kormány jogállamrombolása, antidemokratikus és alapjogsértő működése miatt több uniós eljárás is folyik. Amíg az ezekben feltárt problémákat a magyar állam nem oldja meg, addig nem részesülünk uniós forrásokból. A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelek formában mutatja meg, hol is állunk 2023 nyarán, és hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. A jelentés szerint a Bizottság számos tavalyi ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt. 

Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.

A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös … Tovább olvasom