A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül … Tovább olvasom
A Fővárosi Bíróság 2010. november 11-i döntésében kimondta: a rendőrség nem tudta igazolni, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya, indokoltan tartotta fent a Kossuth tér lezárását.
A büntetés-végrehajtásban tapasztalható túlzsúfoltságot a kormány nem a fogvatartotti létszám csökkentésével enyhíti, hanem a jogszabályok megváltoztatásával kozmetikázza. Módosult ugyanis a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet, amely előírja az egy fogvatartottra jutó terület minimumát. Mostantól „LEHETŐSÉG SZERINT” kell csak biztosítani az eddig kötelező minimális mozgásteret.
Civilszervezetek levélben fordultak Thorbjørn Jagland úrhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének küszöbön álló szűkítésével kapcsolatban.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.
Az Európai Menekültügyi Tanács (ECRE) 2010. október 29-én adta ki a menedékkérők számára hozzáférhető ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló átfogó kutatási jelentését.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság tiltakozik az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett szűkítése ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához. Egyetlen magyar kormány sem kapott arra felhatalmazást, hogy pillanatnyi politikai érdekei szerint a demokratikus jogállam egyik legfontosabb intézményének feladatát indokolatlanul korlátozza és döntését semmibe vegye.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint alkotmányellenes az a törvény, amely megengedi a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A szervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a jogszabályt.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Vöröskereszt és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a készülő idegenrendészeti tárgyú törvénymódosítás gyermekek fogvatartását érintő részeivel szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezetet.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen és helyesen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását arra való tekintettel, hogy az abban szereplő – az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló –„cigánybűnözés” kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. Az Országos Választási Bizottság (OVB) Jobbik kérelmének helyt adó, 628/2010. számú döntése formailag hiányos és tartalmilag téves, az OVB az elutasításkor túllépte hatáskörét is.
A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. A törvénytervezethez fűzött vélemény egyebek mellett kritizálja a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat, és felhívja a figyelmet az alulszabályozott területekre, továbbá javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy javuljon a rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok vizsgálatának hatékonysága.
Hét szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a hatalmi ágak szétválasztását sértő parlamenti bizottsági munka miatt.
Augusztus 19-től lehetséges a fiatalkorúak elzárása a módosított szabálysértési törvény alapján. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a fiatalkorúak elzárására vonatkozó rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütköznek. A módosított szabálysértési törvény lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását akár elsődleges … Tovább olvasom
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen értékelte az újonnan megalakult Országgyűlés első három hónapjának munkáját. Közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, … Tovább olvasom