Akta: Strasbourgi ügyeink

108 napon át tartottak fogva jogellenesen egy kiutasított menedékkérőt, akinél semmi szükség nem volt az idegenrendészeti őrizetre. A hazai hatóságok és bíróságok megsértették G. H. szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, és rosszhiszeműen jártak  el – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az iraki férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.

A magyar állam megsértette egy menedékkérő fiú emberi jogait, amikor 86 napon át jogellenesen tartotta őt fogva börtönkörülmények között a röszkei és tompai tranzitzónákban – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós igazságos jóvátételben részesül.

A magyar állam megsértette egy 15 éves afgán menedékkérő fiú emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva a börtönre hasonlító röszkei tranzitzónában – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós … Tovább olvasom

Hatfős menedékkérő családot kényszerítettek törvénysértően Szerbiába a magyar rendőrök. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát. Az afgán panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a hazai pedagógus szakszervezetek közös panaszát. Az eljárásban a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviseli a perben.

Újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága. A menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei 12 ezer … Tovább olvasom

A jogvédő egyesület ügyfelei idén már 100. alkalommal kaptak jogi elégtételt a strasbourgi bíróságtól. Sőt, megszületett a 101. és 102. kedvező döntés is. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi sikerei nemcsak itthon számítanak rendkívülinek, hanem más európai jogvédő szervezetek között is.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott iraki fiatalembernek 8 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. 10 hónap után is csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta őket. 

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott fiatal iráni nőt lényegében magánelzárásban tartották fogva a tompai tranzitzónában. Most 3500 eurós igazságos jóvátételt ítélt meg neki az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei nyertek pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A menedékkérő anyának, 5 éves és 5 hónapos kisgyerekeinek 37 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. Életüket, egészségüket sorstársaik és karitatív szervezetek támogatása óvta meg.  

Az életveszélyes allergiákkal küzdő L. N. indokolatlanul hosszú ideig volt letartóztatásban, ezért a magyar államnak fizetnie kell neki. A Magyar Helsinki Bizottság 167 centis ügyfele 56 kilóról 43-ra fogyott le, és négyszer volt életveszélyes allergiás rohama a börtönben. A strasbourgi bíróság egyezségi ajánlatát elfogadva a magyar állam 5200 eurós jóvátételt fizet a kérelmezőnek.

Többszörösen is segítségre szorult volna az a fiatal szíriai nő, aki kilátástalan helyzete elől menekült, itt mégis bezárták őt – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hazai hatóságok és bíróságok rengetegszer önkényesen … Tovább olvasom

Két, a magyar államtól menedékjogot kérő gyerek menekültügyi őrizetét bírálta el a strasbourgi bíróság. Mindkettőjük esetében megállapította, hogy fogvatartásuk önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő gyerekeket a jogsértő állammal szemben.

Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.

Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.

Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett  azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.

Hétfős jemeni és háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. A menedékkérőket – köztük egy Down-szindrómás gyereket – a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.

Három és fél éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért.