Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést

A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni. 

Az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének semmibe vételére. Ha tovább folytatja a jogtipró keménykedést, annak súlyos emberi jogi és anyagi következményei is lesznek.

Az EUB 2020 decemberében hozott nagy horderejű ítélete kimondta: ellentétes az  uniós joggal, hogy a magyar állam bármiféle hivatalos eljárás megindítása nélkül a határkerítés Szerbia felőli oldalára kényszerít vissza menedékkérőket az ország egész területéről.

Az EUB ítélete nem csak a menekülők jogainak, hanem a jogállam egészének védelme szempontjából fontos, mert megerősíti: egy állami hatóságnak a törvényeknek megfelelően kell bánnia a hozzá forduló emberekkel, nem pedig önkényesen. 

Az EUB ítélete egyértelmű, és Magyarországnak mint az Európai Unió tagjának azt be kell tartania. Csakhogy a kormány az Alkotmánybíróságot akarta eszközként felhasználni arra, hogy nyíltan szembeszegüljön az uniós joggal. Februárban Varga Judit igazságügyi miniszter indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben azt kérte a testülettől: mondja ki, hogy az uniós bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani Magyarországon.

A Magyar Helsinki Bizottság ezzel szemben az Alkotmánybíróságnak írt beadványában azzal érvelt, hogy a politikai érdekek nem írhatják felül az alapvető emberi jogokat, így a kínzás tilalmát érvényesítő  uniós jogot sem. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem a tisztességes menekültügyi és idegenrendészeti eljárás, hanem a joguralom és az európai integráció rombolása az alkotmányellenes.

A kormány kísérlete nagyon veszélyes volt. Megpróbálta ugyanis kimondatni az Alkotmánybírósággal, hogy Magyarországon még az uniós jog is lényegében a hatalom kénye-kedve szerint változhat. Az európai integráció alapjait rombolja az, aki arra törekszik, hogy itt ne legyen ugyanolyan erős az uniós jog, mint a többi tagállamban.

Másrészt a kormány kezdeményezése az emberi jogok további leépítésének kívánta megteremteni az alkotmányos alapját.  A lengyel kormány a bíróságok függetlenségét rombolva állt bele egy elképesztően kemény, az EU-ban eddig példátlan konfliktusba, a magyar pedig a menedékkérők jogai kapcsán próbálkozott hasonlóval.