Akta: Egyenlő bánásmód

A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.

Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat. A civilek szerint az önazonossági törvénynek is ki kell kerülnie a jogrendszerből.

A Prizma Közösség március 29-én a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását. Az indokolás szerint a gyűlés célja a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervező, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet. A Prizma Közösség jogorvoslattal él.

Közösség tagja erőszak miatt egy év – két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki a tavalyi Pécs Pride-on rátámadt Dömsödi Renátára.  Neki a Magyar Helsinki Bizottság biztosított sértetti képviseletet a támadója elleni büntetőeljárásban.

A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, egyben felfüggesztette a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza elleni büntetőeljárást. Alig egy héttel ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el ugyanígy Karácsony Gergely főpolgármester ügyében, akivel szemben a Budapest Pride kapcsán indult eljárás.

A Pécsi Járási Ügyészség ma délelőtt tájékoztatta Buzás-Hábel Gézát, az őszi Pécs Pride szervezőjét, hogy vádat emeltek ellene a Pécs Pride megszervezése miatt. Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt fordult a Pécsi Járásbírósághoz, amely akár egy év börtönt is kiszabhat. 

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság lezárta a Pécs Pride miatt indult nyomozást. Bizonyos propagandalapok értesültek a vádemelési javaslatról, míg maga Buzás-Hábel Géza, illetve ügyvédje nem. Az aktivistát képviselő civil szervezetek felháborítónak tartják ezt az eljárást, és bejelentést tesznek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bűnügyi személyes adat kiszivárogtatása miatt.

Mivel a rendőrség, majd a Kúria döntése miatt a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – nem tarthatott a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége érdekében felvonulást, a szervezők most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A négy leggyakoribbra próbálunk válaszolni kissé részletesebben.

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.

Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.

A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről. 

A fővárosi gyámügy törvénytelenül akarta megakadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi szabályosan örökbe fogadhasson egy újszülött gyereket, akiről az édesanyja lemondott a család javára. Kilenc hónapnyi várakozás után végre hivatalosan is elismerték az örökbefogadó apát annak, ami: teljes jogú szülőnek. A kislány így szerető közegben, történetesen egy szivárványcsaládban nőhet fel.

Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.

A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indíthatnak eljárást azok a volt egészségügyi dolgozók, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ ismét segítséget nyújt a jogaiktól megfosztott ápolóknak és orvosoknak.

Már önmagában az is súlyosan sérti az LMBTQ+ emberek méltóságát, hogy a pedofil bűnelkövetők ellen meghozott törvénymódosítások között fogadtak el őket érintő rendelkezéseket – áll abban a beadványban, amelyben tíz civil szervezet kéri az ombudsman vizsgálatát.

Hiába tüntettek ezrek, írta alá a petíciót több, mint 100 000 ember, az Országgyűlést nem érdekli a magyarok véleménye. Megszavazta az országgyűlés a propagandatörvényt, ezzel betiltva az LMBTQI témájú oktatási programokat, termékeket, reklámokat a 18 éven aluliak számára.