Akta: Egyenlő bánásmód

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság lezárta a Pécs Pride miatt indult nyomozást. Bizonyos propagandalapok értesültek a vádemelési javaslatról, míg maga Buzás-Hábel Géza, illetve ügyvédje nem. Az aktivistát képviselő civil szervezetek felháborítónak tartják ezt az eljárást, és bejelentést tesznek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bűnügyi személyes adat kiszivárogtatása miatt.

Mivel a rendőrség, majd a Kúria döntése miatt a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – nem tarthatott a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége érdekében felvonulást, a szervezők most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A négy leggyakoribbra próbálunk válaszolni kissé részletesebben.

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.

Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.

A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről. 

A fővárosi gyámügy törvénytelenül akarta megakadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi szabályosan örökbe fogadhasson egy újszülött gyereket, akiről az édesanyja lemondott a család javára. Kilenc hónapnyi várakozás után végre hivatalosan is elismerték az örökbefogadó apát annak, ami: teljes jogú szülőnek. A kislány így szerető közegben, történetesen egy szivárványcsaládban nőhet fel.

Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.

A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indíthatnak eljárást azok a volt egészségügyi dolgozók, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ ismét segítséget nyújt a jogaiktól megfosztott ápolóknak és orvosoknak.

Már önmagában az is súlyosan sérti az LMBTQ+ emberek méltóságát, hogy a pedofil bűnelkövetők ellen meghozott törvénymódosítások között fogadtak el őket érintő rendelkezéseket – áll abban a beadványban, amelyben tíz civil szervezet kéri az ombudsman vizsgálatát.

Hiába tüntettek ezrek, írta alá a petíciót több, mint 100 000 ember, az Országgyűlést nem érdekli a magyarok véleménye. Megszavazta az országgyűlés a propagandatörvényt, ezzel betiltva az LMBTQI témájú oktatási programokat, termékeket, reklámokat a 18 éven aluliak számára. 

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz  egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat. A magyar LMBTQI emberek 42%-a gondolt már az öngyilkosságra, 30%-uk meg is kísérelte azt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt. 

A Honvédkórház nem hajlandó kifizetni 16 millió forint végkielégítést és felmentési időre járó pénzt a volt főorvosának, akinek foglalkoztatását 2019 januárjában szüntette meg. A szakterületén kimagasló teljesítményt nyújtó orvos nem vállalta, hogy civil közalkalmazotti státuszát feladva honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban folytassa a gyógyítást.

Az új szabályozás három és fél millió forinttal károsított meg egy 22 éves munkaviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozót. Ennyivel kevesebb végkielégítés és távolléti díjat kaphatott meg, mert nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló új szerződését. Hiába az évtizedek alatt végzett áldozatos munka, mindössze nettó 372 ezer forint végkielégítésre érdemesítette a magyar állam. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele Alkotmánybírósághoz fordult.

Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

A Magyar Helsinki Bizottság partnerként vett részt a 2018-ban elindult „A roma embereket érő diszkrimináció a büntető igazságszolgáltatásban” című, a Fair Trials által koordinált nemzetközi projektben, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projekt célja volt, … Tovább olvasom

10 civil szervezet és informális csoport közös levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, amelyben arra kérik, hogy haladéktalanul álljon ki a kormány törvénymódosítási javaslatai által hátrányosan érintettek, köztük a gyermekek és az LMBTQI emberek alapvető jogaiért. … Tovább olvasom