Újra Alkotmánybíróság elé került az egészségügyiek elvett végkielégítése

Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.

kép forrása: OMSZ

2021. július 29. óta kormányrendelet írja elő, hogy az egészségügyi dolgozók csak koronavírus elleni vakcinával oltottan végezhetik munkájukat. A kormány a betegek élethez és egészségének védelmével, valamint az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásával indokolta a szigorú szabály alkalmazását. Aki egészségügyi dolgozóként – igazolt egészségügyi indokoktól eltekintve – nem oltatta be magát, az elveszítette állását, és más egészségügyi szolgáltatónál sem helyezkedhet el a járvány idején. Ősszel több ezren veszítették el így munkájukat.

Hasonlóan járt a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele is, ő fordult most Alkotmánybírósághoz.

Mint ismeretes, többen támadták már a jogszabály egészét, és próbálták diszkriminációra, az emberi méltóság, testi és lelki egészséghez való jog, megfelelő munkafeltételekhez való jog sérelmére, illetve aránytalanul súlyos joghátrányra hivatkozva elérni a kormányrendelet megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság azonban nem fogadta el ezeket az érveket, minden panaszt elutasított, és a rendelet változtatás nélkül hatályban maradhatott.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének alkotmányjogi panasza most nem az egész jogszabályt támadja, hanem annak csak azt a részét, amely a be nem oltott és ezért elbocsátott egészségügyi dolgozóktól a végkielégítést is elvonta. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadvány abban is újszerű, hogy a tulajdonjog sérelmére alapul.

A tulajdonjogot az Alaptörvény is alapjognak tekinti és védi. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából – amelyet a hazai Alkotmánybíróság is alkalmaz – pedig az következik, hogy a korábban végzett munkán alapuló váromány előre nem látható elvonása sérti a tulajdonhoz való jogot, ha nem nyomós okból történik.

Márpedig az ősszel ki nem fizetett végkielégítést jogos várománynak kell tekinteni, amit önkényesen, előre nem láthatóan és kényszerítő ok hiánya nélkül vont el az elbocsátott dolgozóktól a kormányrendelet.

Ez a juttatás 2021 őszéig hosszú ideje hatályban lévő és teljesen egyértelmű rendelkezések alapján járt az egészségügyi dolgozóknak előbb közalkalmazottként, majd egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalóként is. Ha a dolgozók azt tán sejthették is, hogy egyszer majd bevezethetik számunkra a kötelező oltást, azt bizonyosan nem láthatták előre, hogy az elbocsátásuk még azzal is együtt járhat, hogy esetleges elbocsátásukkor a ledolgozott hosszú évek ellenére majd a végkielégítést is megtagadják tőlük. Ebben az értelemben tehát visszamenőleges jogalkotás történt.

Kép forrása: MTVA

 

Teljesen világos az is, hogy a végkielégítés megtagadása semmiben nem mozdítja elő sem a lakosság egészségét, sem az egészségügyi ellátórendszer működőképességét. Sokkal inkább büntetése, mégpedig szükségtelen büntetése azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a kötelező oltás bevezetése előtt becsülettel tették a dolgukat hosszú éveken át. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele például hét éven át dolgozott mentőápolóként, ebből másfél évet a járvány közepette, a rendelet miatt mégis kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítését vették el tőle.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság