A Magyar Helsinki Bizottság eredményei 2017-ben

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”1.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

885 bajba jutott polgárnak segítettünk tavaly ingyenesen. Jogi tanácsot adtunk és képviseletet biztosítottunk nekik. Ügyfeleink elsősorban olyanok voltak, akiknek a jogaik nem érvényesültek fogvatartottakként, akiket bántalmaztak rendőrök, illetve olyan polgárok, akiknek szabadságjogait önkényesen korlátozta az állam.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”2.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

1679 menedékkérőnek és más hazája elhagyására kényszerített külföldinek nyújtottunk ingyenes jogi segítséget egy év alatt. Közülük 269-en voltak kísérő nélkül érkező gyerekek és 78-an kínzásáldozatok. Tavaly 234 ügyfelünk kapott valamiféle menedékjogi védelmet. A felülvizsgálati eljárásban képviselt menedékkérő ügyfeleink 77%-ának adott igazat a bíróság.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”3.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A Magyar Helsinki Bizottság pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) ellen, amely valótlan indokokra hivatkozva nem adta ki a fogvatartotti telefonálásra vonatkozó, közadatnak számító közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket. A bíróság az iratok kiadására kötelezte a BVOP-t. A dokumentumok igazolják, hogy a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul drágák, ami indokolatlanul korlátozza a fogvatartottak jogát a kapcsolattartáshoz.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”4.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Tarjáni Attila Pétert, akit állítása szerint a rendőrök az előállítása során bántalmaztak. Tanúk állítják, otthon még nem volt sérülése, azonban az előállítás végére eltört a sípcsontja, zúzódott a felkarja és mindkét csípőtájéka, valamint sérült több foga is. A bántalmazás miatt indított eljárást bizonyítottság hiányában szüntették még. A strasbourgi bíróság végül kimondta: a rendőri bántalmazás gyanúját nem vizsgálták ki megfelelően Magyarországon. Ügyfelünk jelentős kártérítést kapott.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”5.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Négy és fél év után ért el sikert a Magyar Helsinki Bizottság két ügyfele az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A roma panaszosok azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a hatóságok nem biztosítottak megfelelő védelmet nekik, amikor a devecseri cigányellenes demonstráció résztvevői gyalázták és kővel dobálták a helyieket. A strasbourgi bíróság kimondta, a hatóságok elégtelen fellépése azt üzente a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak. Ügyfeleink kártérítést kaptak. Ennek jelentős részét helyi közösségi célokra ajánlották fel.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”6.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Két bangladesi menedékkérő ügyfelünk panasza nyomán a strasbourgi bíróság kimondta, hogy emberi jogokat sértenek a magyar tranzitzónák. Jogsértő volt, hogy ügyfeleinknek nem volt lehetőségük a fogvatartás elleni jogorvoslatra. Ahogyan maga a határon lefolytatott eljárás is tisztességtelen volt. És azzal is megsértették a védelmet kérők emberi jogait, hogy Szerbiába utasították ki őket, mert az nem biztonságos harmadik ország. Az ítélet világossá tette: a kormány állításával szemben a tranzitzónás elhelyezés az fogvatartás, s mivel nincsenek jogi garanciái, ezért jogellenes fogvatartás. A kormány fellebbezett az ítélet ellen, és az ügy a strasbourgi bíróság Nagykamarája elé került.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”7.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Munkaügyi perében képviseljük a kollégái mellett kiálló és ezért elbocsátott középvezetőt. Szert Boglárkát, az Antall József Tudásközpont munkatársát azért rúgták ki, mert szóvá tette munkatársai megalázást, és azt, hogy a munkáltató elvitatta jogukat a szabad véleménynyilvánításra.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”8.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Ügyfelünk megakadályozta, hogy egyetemi diáktársát magához bilincselje annak volt élettársa. A rendőrök mégis előállították, és órákon át fogva tartották, családját ígéretük ellenére sem tájékoztatták. A rendőrség nem volt hajlandó elismerni hibáját. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével ügyfelünknek panaszeljárásban és bíróság előtt is igazat adtak.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”9.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Két és fél év után idén igazságot szolgáltattak ügyfeleinknek: a bíróság jogerősen kimondta, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési jogukat, amikor megakadályozta ellentüntetésüket a miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”10.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Harmadjára végre helyt adott a rendőrség egy egyetemista ügyfelünk panaszának, akit jogalap nélkül szállítottak le a vonatról, állítottak elő és bilincseltek meg a váci kapitányságon.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”11.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Ügyvédünk képviselte azt az érettségiző fiút, akit ellen azért indult szabálysértési eljárás, mert egy rendőri jelentés nyomán felmerült, hogy az egyik áprilisi spontán demonstráción „szervezői tevékenységre utaló magatartást tanúsított”. A kamerafelvételek végül tisztázták ügyfelünket, az eljárást így megszüntették.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”12.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A VIII. kerületi jegyző azonnali hatállyal bezáratta az Auróra közösségi házban működő kerthelyiséget és kioszkot. Az önkényes döntéssel szembeszálló Aurórát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. Végül az Aurórának adtak igazat az önkormányzattal szemben a hatóságok és a bíróságok, így a népszerű közösségi ház újra a megszokott módon működhet tovább.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”13.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Jelenleg nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben, pedig sokszor ez mindenkinek jobb lenne. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett velünk, és a törvény módosítására kérte a Belügyminisztériumot.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”14.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Kisfilmet készítettünk a gyanúsítottak jogairól.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”15.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Júniusban elfogadták az új büntetőeljárási törvényt, amelynek munkaanyagait és tervezetét a Magyar Helsinki Bizottság is véleményezte. Az idén hatályba lépő törvény több olyan fontos változást hoz, amelyért a Magyar Helsinki Bizottság évek óta dolgozik. Így például megváltozik a védőkirendelés módszere: kirendelés esetén a védőválasztás főszabály szerint ezentúl nem a rendőrség, hanem az ügyvédi kamarák hatásköre lesz. Ezzel függetlenebbek lesznek és aktívabbá válhatnak a kirendelt védők, így biztosítva a hatékony védelmet.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”16.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Négy másik civil szervezettel együtt szakértői anyagban összegeztük, mit kell tudni a magyar illiberális állam működéséről. A szakértői anyag a hatalomgyakorlás új módjának hét jellemző aspektusát ismerteti, a tisztességtelen választásoktól a közös európai normák semmibevételén keresztül a rendszerszerű korrupcióig. Az állásfoglaláshoz, amelyet Washingtonban is bemutattunk, 12 további civil szervezet csatlakozott.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”17.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

22 civil szervezettel együtt közös alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a civil szervezeteket megbélyegző törvény ellen. Az év utolsó napjaiban más érintettekkel együtt a strasbourgi bírósághoz fordultunk. A törvény a külföldről (pl. az EU-tól) pénzügyi támogatást kapó szervezeteket külön regisztrációra kötelezi. A „külföldről támogatott szervezet” címkét a honlapjukon és a kiadványaikon is fel kell tüntetniük. Mindez sérti a jó hírnévhez és a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot, valamint a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot. Közzétettünk egy szabadon felhasználható indítványmintát is más civil szervezetek számára.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”18.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Az orosz civileket külföldi ügynökökként beállító törvény ellen tiltakozva oroszországi civil szervezetek még 2013-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. 2017-ben ebbe az eljárásba avatkozott be öt magyar civil szervezet a Magyar Helsinki Bizottság koordinálásával. Az orosz civilellenes törvényt támadó beavatkozás hangsúlyozza, hogy Moszkva illiberális állama veszélyes mintaként szolgál Európa számára, és a magyar civilellenes törvény is az orosz modellt viszi tovább.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”19.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Tizenegy menekült családnak segítettünk abban, hogy családtagjai ide jöhessenek. 2017-ben 30 hazájában veszélyben lévő embert, többségében gyereket sikerült biztonságos körülmények közé juttatnunk.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”20.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Magyarországon a menedékkérőkkel kapcsolatos számokat az állam nem szívesen adja közre. Mi hónapról-hónapra, a közvélemény számára is érthető bontásban publikáltuk a friss menekültügyi adatokat.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”21.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A Magyar Helsinki Bizottság jó ideje a menedékjog elismert nemzetközi szakértőjének számít. 2017-ben több mint 50 ország mintegy 760 menedékjogi szakemberének tartottunk különféle képzéseket.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”22.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Jelentést készítettünk a menekülő gyerekek magyarországi helyzetéről Foszladozó védőháló címmel. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak a menedékkérő gyerekeket befogadó „fóti gyerekvárosra” és az őket jogellenes fogva tartó tranzitzónákra. Jogász kollégáink rendszeresen keresik fel ezeket a helyeket.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”23.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A menekültvédelem jövője Magyarországon című kiadványunkban összegeztük javaslatainkat egy emberséges, fenntartható és hatékony menekültügyi rendszerre. Világossá tettük, a menedékkérők sanyargatásának és a menekültek kisemmizésének létezik ésszerű és humánus alternatívája is.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”24.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

Nem ijedtünk meg a hatalomtól. Határozottan kiálltunk a menedékjogi szabályozás lerontása és a civillellenes kormányzati hadjárat ellen. Pert indítottunk a kormánnyal szemben a „Nemzeti Konzultáció” miatt. A Kúria előtt is pert nyertünk a Fidesz jó hírnevünket sértő megnyilvánulásaival szemben, és ugyanilyen miatt újabb pert indítottunk a kormánypárt ellen. Kiálltunk a civil társadalom autonómiája és más civil szervezetek mellett.

[cs_heading column_size=”1/1″ heading_title=”25.” heading_style=”1″ heading_align=”center” heading_divider=”off” heading_font_style=”normal” heading_color=”#007375″][/cs_heading]

A Magyar Helsinki Bizottság nyerte el a Gulbenkian-díjat, a világ egyik legjelentősebb magánalapítású emberi jogi díját, Jane McAdam ausztrál jogásszal megosztva. A Gulbenkian-díj zsűrije „egyedinek és példamutatónak” ítélte a Helsinki Bizottság munkáját. Hasonló indoklással került fel a szervezetünk az Európa Tanács emberi jogi elismerésének, a Václav Havel-díjnak a szűkített listájára is. Kovács Tímea szegedi ügyvéd kollégánk pedig az Év Pro Bono Ügyvédje lett 2017-ben.