A Magyar Helsinki Bizottság sztrájknapi órarendje
Ha a sztrájknapon a Magyar Helsinki Bizottság helyettesítené a tiltakozó tanárokat az elmaradt óráikon, mi ezt a tananyagot adnánk le a diákoknak.
Április 24-én, hétfőn országos sztrájknapot tartanak a pedagógusok, és tüntetés is lesz Budapesten, ahol a bevezetésre váró státusztörvény ellen tiltakoznak majd.
A pedagógusok munkaügyi helyzetét nemhogy javítaná, de egyértelműen rontaná a státusztörvény:
- a tanév július 15-ig való meghosszabbításának lehetőségével;
- a hathavi munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségével;
- a próbaidő felső határának meghosszabbításával 4-ről 6 hónapra;
- a lemondási idő maximális tartamának megnövelésével 2-ről 6 hónapra;
- a felmentési idő egységesen 60 napban való meghatározásával (korábban a munkában töltött idő szerint emelkedett ez egészen 8 hónapra).
Részt veszel a tüntetésen? Érdemes felidézni, mit is kell tudni a gyülekezési jogról. Ebben segít kisokosunk: Tüntess okosan!
A Helsinki Bizottság alternatív órarendje
0. óra Állampolgári ismeretek
A Magyar Helsinki Bizottság jogállami videosorozatának hat része a törvényességgel, a jogbiztonsággal, az önkényesség tilalmával, a bíróságok függetlenségével, az emberi jogokkal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozik. Nézd meg az animációs kisfilmeket Juci és Laci főszereplésével!
Feladat: Mindannyian valamennyire Jucik és Lacik vagyunk. Ennek szemléltetéséhez foglalj össze röviden egy a videókhoz hasonló, valós életből vett történetet, ahol hétköznapi állampolgárok jogsérelme a jogállamiság romló állapotából fakad.
1. óra Történelem
A méltóság mázsakönyve címmel 2021-ben megjelent könyvet Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő civil jogvédő szervezete a Magyar Helsinki Bizottság adta ki, és más forgalmazásban nem is lesz elérhető. Ebben a gazdagon illusztrált kiadványban minden naptári napra jut egy-egy olyan tanulságos történet, esemény, jogszabály vagy személy, amely kapcsolódik az emberi jogokhoz.
Különleges kalendáriumunk április 24-re, a sztrájknapra szóló története:
Az Aranybulla és a hatalommegosztás
Történelmi alkotmányunk egyik legfontosabb alkotója volt a királlyal szemben megfogalmazott rendi, nemesi szabadság elismeréseként kiadott Aranybulla. Rendiség mér rég nincs, az államformánk köztársaság, mégis érdemes felidézni az ősöreg oklevelet. Időszerűségét az is adhatná, hogy az Alaptörvény szerint „rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Beláthatjuk, ez nem könnyíti meg az alkotmánybírók dolgát. Mert ugyan mi köze lehet, mondjuk, az elfogadása idején kétségtelenül vívmánynak tekintett Aranybullának a lex CEU-hoz vagy a civilellenes törvényekhez? Nem sok. De azért (nem jogi, hanem politikai értelemben) egy kicsi mégiscsak lehet. Mert a maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt.
A teljes kalendáriumi bejegyzésért kattints ide!
Az Aranybulla ma is időszerű üzenete, hogy a hatalmat meg kell szelídíteni, a hatalmat korlátok közé kell szorítani. A Magyar Helsinki Bizottság azért dolgozik, hogy átlátható és világos szabályok vonatkozzanak ránk és az állami szervekre is. Hogy senki ne állhasson a törvény felett, de ne is legyen hátrányosan megkülönböztetve, hanem a tetteinknek kiszámítható következményei, a hatalomnak pedig világos korlátjai legyenek.
2. óra Irodalom
„Ha valaha síremléket, szobrot, emléktáblát / kapok, vagy bármely intézet a nevemet viseli; / mindegyikre véssék rá e sorokat: / Az emberiség akkor fog boldogulni, ha rááll / az egyetlen józan, ráállható alapra: ha / szükségleteit elégíti ki, és nem szenvedélyeit, / bosszúvágyait, rögeszméit; / ha módot lel arra, hogy ne legyen kénytelen / eltűrni, hogy gonosztevők, őrültek, komédiások, / mániákusok vezessék, fel bírja ismerni őket és / nem szolgálja többé az ő terveiket; / ha érzi és tudja, hogy erőszakot és elnyomást / tétlenül szétnyűni kisebb rossz, mint tettel legyűrni; / ha úgy tevékenykedik, hogy nem árt vele se másnak, se magának. / Ha ezt nem az egész emberiség, hanem csak / egyetlen nép tudja: bármily megpróbáltatás és / csapás érheti, mindig megerősödve és megsokszorozódva fog felemelkedni. / Nem pusztul el, míg hatalom és fölény / délibábjai helyett a józan mértékhez igazodik. / Mértékét eltanulják a szomszéd népek is, / majd azoknak szomszédai.”(Weöres Sándor: Testamentum)
3. óra Közgazdaságtan
A jogállamiság leépítése egyértelműen a kormány sara. A magas inflációban azonban csak “társtettes” a kormány. De van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között? Segíthet-e a pénzromlás lassításában az, ha újra lesznek független alkotmányos intézményeink, és a kormányerő végre békén hagyja a bíróságokat? A Magyar Helsinki Bizottság erre keresi a választ.
Feladat: A pedagógusok követelései megalapozottak: gyakorlatilag nincs olyan összehasonlítás, amiben ne mutatkozna drámai kereseti hátrányuk más magyar diplomásokhoz, uniós kollégáikhoz vagy éppen a rendőrökhöz képest. Töltsd ki a tanári fizetések és közoktatásunk nyomorúságáról szóló kvízt!
4. óra Mozgókép- és médiaismeret
A legfontosabb tárgyalótermi filmek
Feladat: Nézz meg egy általad kiválasztott filmet a listánkból és jellemezd a főhős karaktért!
5. óra Lyukasóra
Erőnek erejével – Megtorlatlan rendőri erőszak 2006-ban és azóta
A film főleg azokról a strukturális problémákról szól, amelyek a 2006-os erőszaknak megágyaztak, és amelyek pár éves átmeneti javulástól eltekintve ma is itt vannak velünk. Mert a közhiedelemmel ellentétben nem 2006-ban volt az utolsó tömeges rendőri erőszak Magyarországon. 2016 óta tömegesen vernek össze külföldieket, köztük gyerekeket, nőket, akik Szerbiából érkezve a déli határzárat lépik át szabálytalanul. Öt év alatt 100 ezer ilyen „visszakényszerítés” történt, és az önkényes rendőri erőszak áldozatainak száma óvatos becslés szerint is ezrekre tehető. Ezek az áldozatok még annyi nyilvánosságot, segítséget és együttérzést sem kapnak, mint 2006-os sorstársaik. Az állam pedig itt egyenesen megrendelőként lép fel. Az Erőnek erejével című videofilmet a Magyar Helsinki Bizottság teljes egészében a saját forrásaiból forgatta. Fel kívánjuk hívni ugyanis a figyelmet arra, hogy a rendőri erőszak megelőzése, nyomozása és szankcionálása máig megoldatlan probléma Magyarországon.
Feladat: Mit tehet a rendőr és mit tehetsz te? Kerülj képbe a rendőri intézkedés szabályaival, és töltsd ki a kvízünket!
6. óra Nyelvtan
Ha valaha is belekóstoltál a hivatalos ügyintézés világába, már jól ismered, milyen ebben az útvesztőben bolyongani, mikor a szabadságod a tét.
Krámer Lili munkatársunkat Kálmán László és Nádasdy Ádám faggatta közérthetőségi projektünkről a Szószátyár c. műsorban. Hallgasd meg őket!
Feladat: Töltsd ki a hatóságok szövegeinek érthetetlenségéről szóló kvízt!
7. óra Hit- és erkölcstan
A polgári engedetlenség elméletének megteremtője: Henry David Thoreau
Henry David Thoreau (1817–1862) amerikai írót és filozófust nem csupán elméletben foglalkoztatta az erkölcsös viselkedés. Személyes döntéseit is úgy hozta meg, hogy azok megfeleljenek az általa igazságosnak és morálisan kikezdhetetlennek tekintett egyszerű alapelveknek. Arra törekedett, hogy az élet és az életmű között minél kisebb legyen a különbség. Az ilyesfajta elhatározások nyomán általában konfliktusok támadnak. Thoreau esetében sem volt ez másképp. Mivel élesen ellenezte a rabszolgaságot és a Mexikó elleni háborút, nem fizetett fejadót. Emiatt letartóztatták és rács mögé zárták. Igaz, csak egy napra. De ennek az egyetlen napnak önmagán túlmutató jelentősége lett hősünk életében, valamint annak elvi megfogalmazásában, hogy a kívánatos állampolgári magatartás miben is különbözik az alattvalóitól. Merthogy a polgári engedetlenség és hazaszeretet (állampolgári tisztesség) egyáltalán nem ellentétes egymással. Sőt, Thoreau-nál ezek éppenséggel egymást feltételezik.
Feladat: Olvasd el a bejegyzést Henry David Thoreau-ról! Foglald össze, szerinted miben hasonlít az ő értelmezése a polgári engedetlenségről arra, amit ma értünk az ellenállásnak ezen a formáján!