november

Edmund Burke politikust, közírót a konzervativizmus eszmei megteremtőjének szokás tekinteni, noha ő maga ódzkodott a politikai doktrínáktól. A politikát elsősorban gyakorlati cselekvésnek, nem az ideológia alkalmazásának tekintette. Mi most azért írunk róla, mert a ma … Tovább olvasom

Szabadság, egyenlőség, testvériség. Nyugati világ, szovjet világ, harmadik világ. Emberi jogok első generációja, második generációja és harmadik generációja. Karel Vasak jogtudós arra tett kísérletet, hogy célzatuk és születési körülményeik alapján osztályozza az emberi jogokat. Szellemes … Tovább olvasom

A német szokásjog is megengedte, hogy a szegények fát gyűjthessenek, és ne fagyjanak meg. Az 1840-es évek változott a szabályozás, és megalkották az ún. „falopási törvényt”, amely elzárással, pénzbírsággal büntette a „faelvételt”, így a gallyak, … Tovább olvasom

A „római egyezményt”, azaz az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE) az Európa Tanács tagállamai írták alá. Ekkor készült mai képünk. Az európai szervezetet közös örökségünket jelentő eszmék és alapelvek védelme, valamint a haladás elősegítése érdekében … Tovább olvasom

Az élethez és az egészséges élethez való jog is emberi jogok. Igazán fejlett társadalmak, civilizációk nem a háborúskodásban alkotnak maradandót, hanem az értelmes élet meghosszabbításában. A hatékony betegápolás kulcsfontosságú. Florence Nightingale (1820–1910) egyszerű gyakorlatai és … Tovább olvasom

„S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt: 1945–1948.” Szomorkás öniróniával így összegezte teljesítményét maga Bibó életútinterjújában. De ebben nem volt igaza. 1956 forradalmi napjaiban is „feltámadt”, és politikai értelemben letartóztatásáig, 1957. május 23-áig … Tovább olvasom

Egész filozófiai és eszmetörténeti munkásságának fő témái a szabadság és az emberi méltóság voltak. Bár elképesztő tudást gyűjtögetett össze, és leginkább az oxfordi tudóstársaságban volt otthon, nem volt szobatudós. A bonyolult, elfeledett könyvekben porosodó eszméket … Tovább olvasom

„Győzött az információszabadság Strasbourgban!” – jelentettük be diadalmasan éppen három éve. És nem túloztunk. Az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) Nagykamarája előtt zajló perben ugyanis valóban jogfejlesztő, európai jelentőségű ítélet született. A bíróság kimondta, hogy … Tovább olvasom

A Bastille-t már nem számított a „régi rend” első számú börtönének, amikor megostromolták és az ott őrködő néhány tucat svájci gárdistát meg invalidust felkoncolták. A szentpétervári Téli Palota „ostroma” pedig távolról sem hasonlított Eisenstein későbbi … Tovább olvasom

A környezetszennyezés feltárására és a környezetvédő mozgalmakra mindig dühödten reagálnak a diktatúrák. A nagy hatalmú vállalatok sem szeretik, ha civilek legyeskednek a profitszivattyúik körül. Ha a korrupt és brutális politikai hatalom szövetségre lép a gátlástalan … Tovább olvasom

Nem ritka dolog az, hogy egy törvény elnevezése nem fedi annak valós célját és tartalmát, vagy éppen ellentétes azzal. Az ausztrálok „őslakosokat védő törvénye” is ilyen volt. Merthogy éppen ez a norma teremtett jogalapot a … Tovább olvasom

„A naivitásom, amely jellemző volt rám, amikor elhagytam a hazámat, régen a múlté. Most már edzett gyilkos vagyok, és a kardom állandóan vérrel szennyezett. Az Isten bocsásson meg nekem! Az édesanyám bocsásson meg nekem!” – jegyezte … Tovább olvasom

Az 1990-es évek végén ostravai cigány gyerekek közül 27-szer többen kerültek „speciális” (kisegítő) iskolába, mint a többségi cseh diákokból. Azt még a legelvakultabb rasszisták sem gondolhatták, hogy a roma gyerekeknél 27-szer gyakrabban fordul elő a … Tovább olvasom

1960-ban e napon hozta meg első ítéletét az Emberi Jogok Európai Bírósága, közismert nevén a strasbourgi bíróság. Ez az első végig vitt ügy nem is akármilyen volt. Egy terroristagyanús IRA-szimpatizánst tartóztattak le az ír hatóságok … Tovább olvasom

Nem a brassói felkelés vezetett el Ceauşescu és a rezsim bukásához, de a világ számára itt vált egyértelművé, hogy Románia éhezik, és a diktátor támogatottsága egyáltalán nem egyöntetű az országban.

A szociáldemokrata mozgalom nagyasszonya volt a magyar történelem második női országgyűlési képviselője. A két háború között a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdött. Antifasiszta volt. A háború idején bujkálni kényszerült, a koalíciós időszakban próbálta megakadályozni pártja beolvasztását … Tovább olvasom

Különös, de a magyar történelem egyik legrosszabb évében (elég sok volt belőle), 1919-ben született meg egy jogszabály, amelyik korát megelőzve politikai jogokat biztosított a nőknek, legalábbis egy részüknek. A választójog – legyen az bármilyen széles … Tovább olvasom

Az első világháborúban mintegy 8,5 millió ember pusztult ott a frontokon. Ez a világháborúban mozgósított 65 millió katona 13%-a, azaz a háborúban résztvevő majdnem minden hetedik embert megölték. „Az első világháború vezette be a tömeges … Tovább olvasom

Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek öt hivatalos találkozója volt egymással. Egyetlen más amerikai elnök sem találkozott ennyit személyesen a Szovjetunió egyetlen első emberével sem. Közvetlen eredményét tekintve biztosan nem az első, a genfi volt a … Tovább olvasom

A világon évente egymilliárd gyereket sújt szexuális, fizikai vagy érzelmi erőszak, és közülük 40 ezren válnak gyilkosság áldozatává az UNICEF adatai szerint. A legtöbb gyermekbántalmazás rejtve marad, így akár rendszeresen ismétlődhet. Pedig mindannyian segíthetünk megvédeni a … Tovább olvasom

A Szent Márton legendájából vett jelmondata szerint élt: nem futamodott meg a munkától. És nem futamodott meg a nehézségektől sem. Márton Áron (1896–1980), a katolikus egyház gyulafehérvári püspöke különösen nehéz időszakban szolgálta vallási közösségét. Hosszú … Tovább olvasom

John Miltonnak (1608–1674), a nagy angol költőnek és Oliver Cromwell titkárának az Areopagitica című röpirata szerint a könyvek cenzúrája keresztyénietlen dolog, vagyis idegen a reformált vallásoktól. Afféle pápista vircsaft, amit semmiféle biblikus vagy antik hagyomány … Tovább olvasom

A zseniális magyar képzőművész többször is menekülni és emigrálni kényszerült. A világ iránti érdeklődése nem csak vizuális természetű volt, a politika már fiatalon izgatta, és később is megőrizte kíváncsiságát. Moholy-Nagy László (1895–1946) aktívan politizált, a … Tovább olvasom

Povl Bang-Jensen dán politikust és diplomatát, a háború alatti antifasisztát és 1958-ig az ENSZ munkatársát halva találták Long Island-i otthonához közel. Jobb oldali halántékán golyó ütötte lyuk, zsebében búcsúlevél családjához. A rendőrség szerint öngyilkosság történt. … Tovább olvasom

Az ENSZ közgyűlése nemzetközi egyezményt fogadott el arról 1968-ban, amely kizárja, hogy háborús és emberiesség („emberiség”) ellenes bűncselekmények bármikor elévülhessenek. Ez elvi lehetőséget kínált olyan bűnösök büntetőjogi felelősségre vonására is, akik egy ideig sikeresen bújtak … Tovább olvasom

Komoly lendületben volt az ellenzéki liberális politika az 1840-es évek elején. Ezt a lendületet Széchenyi István egyre rosszkedvűbben, sőt sértve szemlélte. Van azonban úgy, hogy a sértettség és az „aktuálpolitikai szándék” eredeti eszméket terem. Széchényivel … Tovább olvasom

„Meg akarjátok előzni a bűntetteket? Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen része se használtassék fel megsemmisítésükre. Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az … Tovább olvasom

Néhány nappal „a berlini fal leomlása” után a diákok békés prágai tüntetését szétveri a csehszlovák rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. … Tovább olvasom

A civil Helsinki-mozgalom a Szovjetunióból indult. Akinek valamennyire van fogalma arról, mit is jelentett Brezsnyev diktatúrája, azt tán elcsodálkozhat ezen. Csakhogy éppen itt, ezen az átokverte vidéken voltak olyan bátor és eszes nők és férfiak, … Tovább olvasom