Indokolatlanul széles mérlegelési mozgásteret kapna a vagyonvisszaszerzési hivatal

A Magyar Helsinki Bizottság nyugtázza, hogy a Magyar Péter vezette kormány végre szakított az Orbán-kormány 16 éves törvénysértő gyakorlatával, és érdemi társadalmi egyeztetést folytat egy kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről. A civil jogvédők különösen örvendetesnek és követendőnek tartják, hogy a kormány részletesen indokolta a tervezetet, és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki. 

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvény új állami szervet hoz létre részben szokatlan jogi megoldásokkal. A kormány sokszor megerősített célja az új hivatal felállításával a társadalom igazságérzetének és az állami szervek és a közhatalmat gyakorlók közérdek iránti elhivatottságába vetett közbizalomnak a helyreállítása. Az NVVH működése már ezért sem mellőzheti a legalapvetőbb jogállami normákat. A hivatal hosszú távú társadalmi elfogadottságát nem kizárólag eredményessége, hanem az is meghatározza majd, hogy működése során mennyiben érvényesíti a jogállamiság biztosítékait. 

Ilyen téren a tervezetnek jelenlegi formájában több hiányossága van. A legfontosabb, hogy a kormány szándéka szerint a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól. Hasonlóan elfogadhatatlan ez a megoldás, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz. A Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. Ez azonban nincs így. Merthogy a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.

Már csak azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. „Bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet vonhatna magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat adja meg pontosan, kik is tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, valamint a jelenleginél precízebben határozzák meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit. De ha ezeket a civil javaslatokat el is fogadja a kormány, akkor sem mellőzhető a közvagyonvédelmi vizsgálat teljes körű közigazgatási bírósági vizsgálatának biztosítása.

A vagyonvisszaszerzési hivatal számos alapjogot potenciálisan érintő vizsgálati és beavatkozási jogosítvánnyal rendelkezik, indokolt tehát olyan belső mechanizmus kialakítása is, amely az emberi jogi szempontok folyamatos érvényesülését biztosítja. A Magyar Helsinki Bizottság ezért javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül. Az alapvető jogok biztosa pedig az NVVH vádképviseleti tevékenységén kívül minden másban vizsgálhassa a hivatal tevékenységét.

➡️ A kormánynak elküldött vélemény a törvénytervezetről itt olvasható.