Vélemény a jogi személyek nyilvántartásáról és bírósági eljárásairól szóló törvénytervezetekről
Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
Az összesen 150 oldalnyi tervezetet egy négynapos hosszú hétvége előtt tette közzé a minisztérium a törvényi minimum szerinti, nyolcnapos határidővel. Négy munkanap maradt a véleményezésre. Ezzel sérült a társadalmi egyeztetés több alapelve, mint például az, hogy biztosítani kell a vélemények lehető legszélesebb körének megjelenési lehetőségét a konzultáció során. Néhány héttel korábban hasonlóképp, a négynapos húsvéti ünnep előtt bocsájtották társadalmi egyeztetésre az igazságügyi törvénycsomagról szóló tervezetet, amiről itt olvasható az Amnesty International Magyarországgal közös véleményünk.
A nyilvántartásról szóló tervezet szakítana azzal a hagyománnyal, hogy a civil szervezetek nyilvántartását a bíróság intézi, azonban nem ad elegendő magyarázatot arra, hogy miért lenne jobb egy hatósági nyilvántartás a bíróságinál. Összességében úgy gondoljuk, hogy a különböző jogi személyek nyilvántartásának egységesítése érthető cél, de ez a nyilvántartás jobb helyen van a független bíróságoknál, mint a tervezet szerinti, a végrehajtó hatalom alá tartozó hatóságnál.
Több olyan rendelkezés szerepel a nyilvántartásról szóló tervezetben, amely a kormányt vagy az igazságügyi minisztert hatalmazza fel a részletszabályok kidolgozására. Álláspontunk szerint több olyan terület van, amelynek további részleteit is törvényi szinten lenne szükséges szabályozni. Például a jogi személyekhez kapcsolódó egyes természetes személyekről tárolható adatok között annak sokszorosát sorolja a tervezet, mint amit a hatályos, a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény megenged. A tervezet a kormányra bízza, hogy mely jogiszemély-típus esetén mely adatok körét kell valóban bevezetni a nyilvántartásba. Az egyesülési szabadság elősegítése érdekében, a civil szervezetek esetében fontosnak tartjuk, hogy a tervezet határozza meg a pontos adatkört, és ez ne vagy csak különösen indokolt esetben legyen szélesebb a hatályos törvényben előírtnál. Hasonlóképp túlzó a felhatalmazás, amikor a tervezet meghatározza a kiemelt adatigénylők körét, majd egy következő pontban felhatalmazza a kormányt, hogy további kiemelt adatigénylőkről döntsön, anélkül, hogy a tervezet ennek legalább a kereteit megadná. A bejegyzési kérelmek kockázatelemzését is bevezetné a tervezet, ami önmagában rendben van, azonban a részletek kidolgozásával az igazságügyi minisztert bízza meg anélkül, hogy legalább a visszaélésekkel szembeni garanciákat törvényi szinten határozná meg.
A nyilvántartásról szóló tervezet kötelezővé tenné a jogi képviseletet nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokban is. Ez az egyesülési szabadság ellen hathat, az eljárás ingyenességét kvázi megszüntetné, mert például egy helyi kulturális egyesület alapításához vagy képviselője módosításához is ügyvédet kellene fogadni.
A nyilvántartásról szóló tervezet a hatályos törvénnyel szemben nem garantálja, hogy a civil szervezetek főbb adatai továbbra is elérhetőek lesznek egy azonosítás nélkül használható, online keresőprogramban, mint amilyen ez. A hatályos szabályozás jobban biztosítja az átláthatóságot.
A teljes vélemény itt olvasható online és lent letölthető.