Továbbra is nagyon drága a telefonálás a börtönökben
A magas telefonálási díjak évek óta hatalmas problémát jelentenek fogvatartottak és családok ezreinek. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta figyelmeztet arra, hogy mindez növeli a társadalmi különbséget fogvatartott és fogvatartott között, és rontja a társadalmi visszailleszkedés lehetőségét. Az ombudsman minapi jelentése végre intézkedéseket javasol a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának.
A Magyar Helsinki Bizottság már 2017-ben felhívta a figyelmet a börtönbeli kapcsolattartásegyik legjelentősebb problémájára, a drága telefonálásra. A magas díjak évek óta hatalmas problémát okoznak fogvatartottak és családok ezreinek. Álláspontunk azóta sem változott:
- tarthatatlan a 75 forintos percdíj;
- ezen felül óriási teher a 35 ezer forintos letéti díj is, amit a fogvatartottaknak a mobilkészülék használatáért cserébe kell fizetni – ezek miatt sokan egyáltalán nem tudnak telefonálni a családjukkal, a készülékeket nem lehet kedvezőbb áron, kintről hívni;
- a büntetés-végrehajtásnak biztosítania kell, hogy a büntetésüket töltők fenntartsák kapcsolataikat hozzátartozóikkal, hiszen ez elengedhetetlen a későbbi sikeres újrakezdéshez, ezáltal a bűnismétlés elkerüléséhez és a társadalom védelméhez.
2021. július 2-án tette közzé az alapvető jogok biztosa (ombudsman) a jelentését a fogvatartottak és családtagjaik telefonálásáról. Ebben egyetért azzal, amit a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képvisel: a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog szükségtelen és aránytalan korlátozását eredményezi a jelenlegi rendszer, amelyben a rossz anyagi helyzetben lévő fogvatartottak – és családtagjaik – számára szinte teljes ellehetetlenül a telefonos kapcsolattartás.
Az ombudsman is kiemeli közleményében, hogy a magas percdíjak és készülék igénybevételéért fizetett 35 ezer forintos díj ellentétesek a büntetés-végrehajtás egyik fő célkitűzésével, a reintegrációval, azaz azzal, hogy az elítélt a szabadulása után sikeresen építhesse újra az életét.
A hozzátartozókból, volt fogvatartottakból és szakemberekből álló Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport, a FECSKE friss 2020/2021-es kutatásában részt vevő rabok élettársai keserű tapasztalataikról számoltak be:
„Este lefekvés előtt megcsörget, hogy gondol rám, de nem veszem fel [hogy ne kerüljön pénzbe a hívás]. Beosztja mindig a perceket, hétvégére is jusson” – mondta egy asszony, aki alig tud beszélni telefonon a férjével. Más családban is gondot okoz, hogy nincs pénz a telefonra: „Párom volt a családfenntartó. Így egyedül maradtam. Várandósan nem tudok dolgozni, és nem tudok sajnos nagyon beküldeni neki pénzt.”
Volt olyan család, ahol az apa gyerekeivel való kapcsolata a börtön nagy távolsága és a telefonra való pénz hiánya miatt szakadt meg, mert az apának munkát sem biztosítottak a börtönben. Gábor csak havonta 20 percet tudott beszélni a családjával – ekkor még Skype sem volt. Mire végre munkába állították, és lett volna pénz a telefonra, a felesége feladta a nehéz küzdelmet a kapcsolatukért.
„A Magyar Helsinki Bizottság a FECSKE tagjaként azért dolgozik, hogy a büntetés-végrehajtás kiemelten fontos feladatának tekintse az elítéltek családi kapcsolatának javítását. Az elmúlt 16 hónapban nem volt látogatás, most is csak korlátozottan, rövidebb ideig lehet csak beszélőre menni, a gyerekeket nem engedik látogatni a Covidra hivatkozva. Ezért is különösen fontos, hogy a telefonálás percdíja közelítsen a kinti díjak összegéhez, hogy a rabokat kintről is hívhassák, és hogy a telefonos kapcsolattartás díja ne növelje a társadalmi különbségeket, hanem egyenlő mértékben támogassa valamennyi fogvatartott családi kötődését, ezáltal a reményteli újrakezdést” – mondta Moldova Zsófia a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.