Tömeges jogsértést számolnak fel a börtönökben
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a börtönbeszélők új szabályait. A Magyar Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) üdvözli a 2017 óta hatályos rendelkezések eltörlését és a mostani humánusabb szabályozást. A változtatások az elítéltek hozzátartozóinak családi és magánélethez való jogát is biztosítják.
A kedden megszavazott törvényjavaslat több más törvény mellett a büntetés-végrehajtási szabályokat is módosítja. Az új rendelkezések közül a legjelentősebb, hogy a fogvatartott és a hozzá látogatásra, azaz „beszélőre” érkező hozzátartozója a jövőben főszabály szerint „személyes érintkezéssel” (kézfogással, puszival, öleléssel) köszönthetnek egymásnak és búcsúzhatnak egymástól. A látogatások során az elválasztó plexifal ugyan meg is maradhat, viszont az a fogvatartott és a látogatója közötti beszélgetést nem korlátozhatja.
Azok a fogvatartottak pedig, akiknek kiskorú gyerekük van vagy megfelelnek a törvény előírásainak (pl. nem követtek el fegyelmi vétséget beszélő során), a jövőben plexifal nélkül zajló, a teljes látogatás során kötetlen beszélőre lesznek jogosultak félévente egyszer.
Az új szabályok nem azonnal, hanem 2025. március 1-jétől érvényesek. Sőt, a szigorúbb biztonsági kategóriába sorolt (szigorúbban őrzött) fogvatartottaknak fél vagy akár egy évet is várniuk kell majd a személyes érintkezéssel járó beszélőre. Ezzel együtt is a most elfogadott törvény előremutató keretszabályozás, amelyet majd más jogszabályok, rendeletek és hivatalos utasítások fogják kitölteni eddig még nem ismert tartalommal. Még bőven maradtak nyitott kérdések, de a módosítás iránya biztató.
Előzmények
Az elfogadott szabályok jelentősége az előzményekből érthető meg csak igazán. 2017-ig ugyanis a családtagok megölelhették, megpuszilhatták fogva tartott hozzátartozóikat, amikor meglátogatták őket a börtönben. Ez volt addig a főszabály. Ezt aztán hét éve megtiltották gyakorlatilag mindenkinek, sőt az elítéltek és látogatóik közé mindenütt magas plexifalakat húztak. Ez változik meg végre most.
A Magyar Helsinki Bizottságtól kezdetektől feleslegesnek és értelmetlennek, valamint a fogvatartottak és hozzátartozóik kollektív büntetésének tekintette a teljes, válogatás nélküli tiltást. Nem érinthette meg a gyerekét, férjét, feleségét biztonsági okokra hivatkozva az sem, aki akárcsak csak egyetlen szabálysértési bírságot nem fizetett be.
Küzdelem a változásért
A Magyar Helsinki Bizottság és a FECSKE az érintettekkel, szakemberekkel, szakmai szervezetekkel közösen érte el, hogy a szükségtelenül drákói szabályokat tegnap megváltoztatták.
A hozzátartozókból, volt elítéltekből és a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekből álló FECSKE tavaly novemberben petíciót adott át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP). Az akkor 2100 (utóbb mintegy 4000) aláíró azt akarta elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Ez legyen a főszabály, és csak indokolt esetben legyen szigorú elkülönítés a beszélőn.
A strasbourgi ítélet nyomán
Hiába okozott mind nagyobb feszültséget az elítéltek körében a szabályozás, hiába nehezítette a családi kapcsolattartást a totális elválasztás, hiába sérültek a gyerekek és hozzátartozók jogai, nem változtattak „a plexis beszélők” gyakorlatán. Tavaly novemberben aztán megszületett az a strasbourgi ítélet, amely után az állam lépéskényszerbe került.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a plexifallal történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági okok indokolják. Egy fogvatartott édesanyja és felesége plexis elkülönítés nélkül nem látogathatták elítélt hozzátartozójukat, és az emiatti panaszukat az ügyészség elutasította. A férfit 2017-ig elkülönítés nélkül látogathatták a rokonai, azóta viszont csak plexi mögött láthatták egymást. Pedig sem az elítélt, sem családtagjai nem szegték meg egyszer sem a beszélő szabályait. Az idős anyát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a strasbourgi eljárásban, az elítélt feleségét pedig Kadlót Erzsébet ügyvéd.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a hozzátartozó édesanya ügyvédje elmondta: „A változás gyakorlatilag valamennyi fogvatartott minden családtagját, nagyságrendileg százezer embert érint. Eddig a fogvatartottak családtagjai csak plexi mögött ülve, szerettüktől fizikailag teljesen elkülönítve vehettek részt a beszélőn. A büntetés-végrehajtás nem nézte, hogy van-e bármilyen tényleges biztonsági oka a szétválasztásnak, mindenkire egyaránt alkalmazta a szabályt, ami ráadásul még a büntetés-végrehajtási törvénnyel is ellentétes volt. Ez változik meg mostantól.”
Ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság mintabeadványokat és hozzájuk kapcsolódó tájékoztatót készített azoknak az érintetteknek, akik szerették volna a családtagjukat plexi nélkül látni és megérinteni.
Ugyan voltak olyan börtönök, ahol már hónapokon belül javult a helyzet, leszerelték vagy alacsonyabbra cserélték a plexifalakat, az alacsonyabb biztonsági kategóriába sorolt raboknak engedélyezték, hogy a beszélő elején vagy végén lehessen puszit adni, de jogszabályi változtatás nélkül ez kegy maradt, nem pedig jogi biztosítékokkal megtámogatott jog.
Ezen a bizonytalan helyzeten változtat a mostani törvénymódosítás.
