Mi az a tisztességes eljáráshoz való jog? Hogyan védheted meg?

Mi az a tisztességes eljárás?

A tisztességes eljáráshoz való jog az igazságszolgáltatás egyik alapelve, a jogállamiság lényeges tartalmi eleme. A tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az ellened emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogaidat és kötelezettségeidet törvény által felállított, független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. Ez az előírás egy kikényszeríthető alanyi jog, mely nem csak Magyarország Alaptörvényében, hanem több nemzetközi egyezményben és dokumentumban is rögzítve van.

A tisztességes eljáráshoz való jogot az Alaptörvényben garanciák biztosítják. Ezek egyrészt ún. általános garanciák, vagyis olyan rendelkezések, amelyeknek bármilyen típusú bírósági eljárásban (polgári, büntető, közigazgatási) érvényesülniük kell. Másrészt pedig speciális garanciák, ami kifejezetten büntetőeljárások során érvényesülő garanciák összefoglaló neve. 

Az általános garanciák közé tartozik

• a bírósághoz fordulás joga, azaz mindenkinek lehetősége van a bírói jogvédelem igénybevételére.
• A törvényes bíróhoz való jog, aminek biztosítéka a bírói kinevezésre vonatkozó szabályok betartása és a bíróság átlátható ügyelosztási rendje.
• A jogorvoslathoz való jog, ami rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy fellebbezzen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
• Az eljárás nyilvánossága, ami lehetővé teszi az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését és biztosítja az eljárások átláthatóságát a polgárok számára.
• Valamint az eljárás időtartama, ami megköveteli, hogy észszerű határidőn belül döntés szülessen. A határidők a jogilag szabályozott folyamatok olyan elemei, amelyek megakadályozzák az eljárások parttalanná válását.

Speciális garancia például 

• az ártatlanság vélelme, vagyis hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Hogy valóban élő biztosíték legyen, az ártatlanság vélelme megköveteli a hallgatáshoz való jogot  és az önvádra kötelezés tilalmát is. (Utóbbi értelemszerűen nem terjed ki arra, hogy a gyanúsított ne legyen hajlandó például nyál- vagy hajmintát szolgáltatni.) A büntetőeljárások során nem a terheltnek (gyanúsítottnak, vádlottnak) kell bizonyítani ártatlanságát, hanem a hatóságot terheli a bűnösség bizonyításának terhe. De az ártatlanság vélelme nem jelenti azt, hogy a terheltet az eljárás alatt ne lehetne fogva tartani.
• A védelemhez való jog, amely a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás bármely szakaszában megilleti. A védelemhez való jog kezdetben a büntetőeljárás bírósági szakaszához kapcsolódott, és a védelem, illetve a védőválasztás jogát foglalta magában. Mára már az eljárás egészére, annak valamennyi szakaszára kiterjed.
• A „fegyverek egyenlőségének elve” a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. Az elv érvényesülésének egyik feltétele a felek mindegyikének személyes jelenléte az eljárási cselekmények során. A másik feltétel, hogy az ügyben lényeges adatokat a vád, illetve a vádlott és védője ugyanolyan teljességben és mélységben ismerhesse meg. Nem képzelhető valódi fegyveregyenlőség, ha az eljárás nyelvét nem értő külföldi nem ismerheti az általa ismert nyelven az eljárás dokumentumait vagy a nyomozás és tárgyalás során nem biztosítanak neki tolmácsot. Az eljárás professzionális szereplőinek törekedniük kell a közérthető fogalmazásra, nem érhet hátrány senkit iskolázatlansága miatt.
• A nulla poena sine lege („nincs büntetés törvény nélkül”) elve, miszerint senki nem sújtható büntetéssel olyan tett elkövetéséért, amely az elkövetés idejében még nem minősült bűncselekménynek.

A tisztességes eljárás olyan minőség, amit az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csak megítélni. Ezért egyes részletek hiányának ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás „méltánytalan” vagy „igazságtalan”, azaz „nem tisztességes”.

Hogyan sérülhet a tisztességes eljáráshoz való jog?

Íme, példaként három különböző jogterület, három különböző eset. Az első büntetőjogi, a második közigazgatási, míg a harmadik munkajogi. 

1) „László”, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem lehetett ott a letartóztatását elrendelő bírósági tárgyalásán, nem védekezhetett, noha azt a magyar jog is előírja, hogy a gyanúsítottat a bíróság köteles meghallgatni. A habeas corpus az egyik legrégibb jogelv, és azért terjedt el ez a technikai szabály, mert hatékony biztosítéka annak, hogy az  állam büntető hatalma ne érvényelshüssen önkényesen. A strasbourgi bíróság ki is mondta, hogy a magyar állam megsértette „László” tisztességes eljáráshoz való jogát, de már későn. A megítélt kártérítést az időközben elhunyt férfi síremlékére fordította a család.

2) A magyar állam éveken át menedékkérő családok ezreit tartotta fogva a szerb határ melletti tranzitzónákban. A jogellenes, határidő nélküli és embertelen fogvatartás ellen nem biztosított hatékony jogorvoslatot, nem lehetett hazai bíróságon megtámadni a konténerbörtön tranzitzónákat kötelező tartózkodási helynek kijelölő határozatokat. A strasbourgi bíróság a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt több család esetében kimondta, hogy nem biztosították nekik a hatékony jogorvoslat lehetőségét, és ezzel megsértették tisztességes eljáráshoz való jogukat. Különösen súlyos, hogy a legtöbb esetben, kínzásáldozatokról, nőkről, idős, beteg emberekről és gyerekekről beszélünk. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete nyomán a kormány kénytelen volt felszámolni a tranzitzónákat. 

3) 2010 őszén az új kormánytöbbség módosította a törvényt, hogy indoklás nélkül lehessen kirúgni a köztisztviselőket, és lehetősége legyen politikai tisztogatásra, egyben lehetetlenné tette az elbocsátás jogellenességének megállapítását a bíróságon. Ugyanis ha nem kell indokolni egy döntést, akkor nincs, aminek a jogellenességét támadni lehetne. Vagyis így önkényesen válhat meg az állam az alkalmazottjaitól. K. M. C., a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A strasbourgi bíróság pedig kimondta,  a magyar állam megsértette a kérelmezők tisztességes eljáráshoz való jogát. A jogorvoslathoz való hozzáférésnek ugyanis hatékonynak és valódinak kell lennie, márpedig pusztán a munkajogi kereset benyújtásának lehetősége nem tesz eleget ennek az elvárásnak. Ugyanis ha a kereset benyújtása a pernyertességnek semmilyen reális esélyével nem jár, akkor kiüresedik a bírósághoz fordulás joga. A strasbourgi ítélet osztotta a panaszos érveit, és elmarasztalta az államot a jogsértő szabályozás miatt.  

Milyen dokumentumok védik a tisztességes eljáráshoz való jogot?

A tisztességes eljáráshoz való jog alapszabályait a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Alaptörvény, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság döntései határozzák meg. Ezekből szemezgettünk.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának VI., Igazságszolgáltatás c. fejezetének 47. cikke 

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról:

• Mindenkinek, akinek az uniós jogok által biztosított jogait megsértették, joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. 
• Amellett mindenkinek joga van ahhoz is, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. 
• Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkének első bekezdése

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe való belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.”

Hol kérhetek jogorvoslatot, ha sérült a tisztességes eljáráshoz való jogom?

Önmagában maga a jogorvoslat lehetősége is része a tisztességes eljáráshoz való jognak. Mint látható, hogy bár a hazai jogban általában ki van építve a fellebbezési mechanizmus, előfordul, hogy a gyakorlatban mégsem működik (lásd korábban „László” ügyét).

Az egyedi hibák mellet akadnak azért strukturális problémák is. Az állam 2010 óta több olyan jogintézményt hozott létre, ami kizárja a tisztességes eljárás lehetőségét. Például menedékkérők tömegeit zárta el ettől, de ez történt K. M. C.-vel és sorstársaival is.

Az olyan helyzetekben, amikor jogszabályi előírásként nincs biztosítva a tisztességes eljárás, Magyarországon csak az Alkotmánybíróság változtathat érdemben a helyzeten. Ez egyre inkább azonban csak elvi lehetőség. Egyébként nemzetközi bíróságokhoz lehet fordulni.

Az Európai Unió Bíróságánál csak hazai bíró kezdeményezhet ún. előzetes döntéshozatali eljárást, amelyben az uniós bírák azt vizsgálják, hogy a haza jogszabályok mennyiben felelnek meg az uniós előírásoknak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához azok a panaszosok fordulhatnak közvetlenül, akik az összes hazai jogorvoslatot kimerítették, és a jogsértés óta négy hónapnál még nem telt el hosszabb idő. Több olyan ítélet is született a strasbourgi bíróságon, amely tisztességes eljárás hiányát mutatta ki magyar panaszok nyomán. Elsősorban az eljárások elhúzódását és a jogorvoslati lehetőségek hiányát állapította meg a strasbourgi bíróság ebben a tárgykörben.