Strasbourghoz fordultak az önleláncoló LMP-sek
Az LMP-s képviselők és aktivisták úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és nemzetközi szerződésben garantált emberi jogaikat.
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Az LMP-s képviselők és aktivisták úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és nemzetközi szerződésben garantált emberi jogaikat.
A devecseri tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia, hiszen az már a beszédek elhangzásakor elvesztette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők betondarabokat dobáltak. Emberi jogi szervezetek nyílt levéllel fordulnak a belügyminiszterhez és a rendőrfőkapitányhoz intézkedéseiket kérve.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék indokolatlanul rendelte el ügyfele előzetes letartóztatását. Úgy tűnik, ez ma Magyarországon bárkivel előfordulhat.
A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperes, Horváth Zsolt keresete alapján a Fővárosi Törvényszék 2012. június 8-án 5 millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI).
Két, a 2006-os őszi események során szolgálatot teljesítő rendőrt ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla, amiért tétlenül nézték, ahogy intézkedő kollégáik egy fiatalembert súlyosan bántalmaztak.
A Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében
Kovács Ferencné kontra Magyarország
Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.
Csüllög kontra Magyarország
Gubacsi kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levéllel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az Emberi Jogok Európai Bírósága Csüllög kontra Magyarország ügyben hozott döntése kapcsán. A Helsinki Bizottság szerint a döntéssel kapcsolatban a Belügyminisztérium és a BVOP által megfogalmazott álláspont vállalhatatlan és szakmailag nem megalapozott. A Helsinki Bizottság azt várja a belügyminisztertől, hogy vizsgálja felül álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a különleges biztonságú körleten való elhelyezés eljárási szabályainak és körülményeinek módosítása érdekében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap egyhangú ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt Csüllög Zsigmonddal szemben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2011. április 4-i keltezésű határozatában elismerte: aránytalanul korlátozó intézkedést jelentett, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya fenntartotta a Kossuth tér egészének lezárását.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
A bíróság jogerős döntése szerint jogszerűen szabott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egymillió forint bírságot a Malév egyik leányvállalatára, amiért a cég diszkriminálta az egyik dolgozóját annak szakszervezeti tevékenysége miatt. Amint arról már 2010 augusztusában … Tovább olvasom