Tájékoztató a rendőri intézkedésről – Választásnapi különkiadás
A választások napjára tájékoztatót készítettünk, amely abban segít, mit várhatsz a rendőrtől, ha úgy érzed, segítségére lenne szükséged. Abban is segítünk, mi van akkor, ha veled szemben intézkednek.
1. Mit tehetek, ha azonnal rendőri segítségre van szükségem?
Ha nincs rendőr a közelben, célszerű telefonon a központi 112-es segélyhívó számot vagy közvetlenül a helyi rendőrség számát tárcsázni.
Ha a telefonos bejelentés alapján bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel, a rendőrség köteles intézkedni, például rendőrt küldeni a helyszínre. A rendőrök tisztázó kérdéseket tehetnek fel, annak érdekében, hogy megbizonyosodhassanak arról, hogy megalapozott a bejelentés. Amennyire lehet, érdemes a történteket érthetően és részletesen elmondani, a kérdésekre válaszolni. Nem szabad eltúlozni a helyzetet azért, hogy gyorsabban érkezzen a helyszínre a rendőr. A telefonos bejelentést felveszik, a beszélgetésről lehet kérni írásos anyagot, ez a betelefonáló és a rendőrség védelmét is szolgálja. Ha valaki alaptalanul telefonál, akkor ellene eljárás is indulhat.
2. Ha rendőrt hívok, meg kell mondani a nevem? Muszáj megvárni rendőr kiérkezését?
Ha rendőrt hívsz, nem muszáj megadnod a neved, és nem kell megvárnod, hogy kiérkezzen a helyszínre. Azt azonban vedd figyelembe, hogy a kiérkező rendőrök nélküled is fel tudják-e majd deríteni a bűncselekményt.
3. Hogyan tehetek feljelentést? Muszáj megadnom az adataimat, amikor feljelentést teszek?
A feljelentésben valaki a rendőrség tudomására hozza, hogy jogellenes cselekmény történt. Erre nem vonatkoznak formai előírások, így személyesen, meghatalmazott vagy ügyvéd útján, írásban, telefonon is lehet feljelentést tenni a rendőrségnél, akár névvel, akár név nélkül, ismert vagy ismeretlen tettes ellen. Fontos, hogy mást alaptalanul bűncselekménnyel, szabálysértéssel vádolni törvénysértő. Törvénysétő az is, ha valaki szándékosan nem mond igazat, amikor bejelentést vagy feljelentést tesz. Ezek miatt a rendőrség eljárást indíthat.
Ha bűncselekmény történt és a rendőrség a segélykérés ellenére nem küld járőrt a helyszínre, panaszt tehet az, akinek sérültek emiatt a jogai.
4. Ha bűncselekményt látok, készíthetek felvételt?
Igen. A felvételek a büntetőeljárásában bizonyítékok lehetnek. A felvételek felhasználása, nyilvánosságra hozatala azonban nem sérthet személyiségi jogot. Ezzel kapcsolatos kérdésekben szívesen segít a Magyar Helsinki Bizottság.
5. Lefotózhatom, videózhatom az eljáró rendőrt?
Az intézkedést fel lehet venni kamerával, de ha a rendőr jelzi, hogy akadályozza a munkáját a felvétel készítése, abba kell azt hagyni. Ha később kiderül, hogy a felvétel készítése nem akadályozta a rendőr munkáját, panaszt lehet tenni. Fontos, hogy a rendőri intézkedés felvétele mások jogait nem sértheti (például nem lehet valakit felvenni, aki ezt nem szeretné).
6. Mit tehetek, ha szerintem bűncselekmény történik, de a rendőr nem intézkedik?
Ha bűncselekmény történt és a rendőrség a segélykérés ellenére nem küld járőrt a helyszínre, panaszt tehet az, akinek sérültek emiatt a jogai.
7. Mik a választás rendje elleni, szavazás napján leggyakrabban előforduló bűncselekmények?
A választáshoz kapcsolódó, választás napján gyakran előforduló bűncselekmény például:
- aláírás meghamisítása,
- amikor erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy pénzzel, ajándékkal akarnak rávenni valakit, hogy hogyan szavazzon, vagy
- valaki kötelez rá mást, hogy elárulja, lefotózza és megmutassa, hogy hogyan szavaztott. (Btk. 350. §)
De! Nem bűncselekmény, ha választóként valaki saját magát vagy a szavazólapját fotózza.
A választási névjegyzékről senki nem készíthet fotót, videót!
A szavazatszámlálók nem használhatják a szavazóhelyiségben a telefonjukat.
Újságírók készíthetnek felvételt, de nem a névjegyzékről, nem a szavazólap kitöltéséről, nem interjúzhatnak a szavazóhelyiségben, és nem fotózhatnak konkrét személyeket, hanem csak a szavazás eseményét.
8. Mi az az igazoltatás?
A rendőr igazoltatás során állapítja meg, hogy ki vagy (megállapítja a személyazonosságot és a személyazonosító adatokat). Az igazoltatásokra szükség van, de fontos, hogy ne legyenek visszaélésszerűek, valamilyen törvényes céljuk legyen, ne az emberek vegzálásáról szóljon, és ne ez alapján értékeljék a rendőrök teljesítményét.
9. Mikor igazoltathatnak?
A rendőr bárkit igazoltathat, de nem “csak úgy”. Kell, hogy legyen az igazoltatásnak valamilyen célja, amit a rendőrnek meg is kell neked mondania, ha rákérdezel legkésőbb az igazoltatás után. Ilyen cél például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, vagy akár az, ha az igazoltatásra a te vagy mások jogainak védelme érdekében van szükség.
10. Mi van, ha nincs nálad személyi igazolvány?
Nem csak személyivel igazolhatod magad. Ha van nálad jogosítvány, útlevél, vagy más hatósági igazolvány, azt is el kell, hogy fogadják. Ha semmilyen irat nincs nálad, akkor sem követsz el semmit. Nem szabálysértés, ha nincs nálad igazolvány, útlevél vagy más hivatalos irat, vagyis ezért nem bírságolhatnak meg. Ha ezért mégis megbírságolnának, ne fogadd el, tehát ne írd alá a bírságról szóló papírt. Ilyenkor vagy bemondod az adataidat (lakcímedet, tartózkodási helyedet) vagy akár a veled lévő ismerősöd is megadhatja az adataidat.
11. Átnézheti a rendőr a zsebeidet és a táskádat?
Igen, a rendőr kipakoltathatja a táskádat és a zsebeidet, ha nem tudja megállapítani, hogy ki vagy, ha valamilyen veszély elhárítása miatt szükséges, vagy ha azt gondolja, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követtél el. Ha az igazoltatás jogszerű, akkor az is az lesz, hogy ki kell pakolnod a zsebedet. Fontos, hogy ez nem lehet megalázó, nem okozhat neked kárt.
12. Megbilincselhet a rendőr, ha úgy gondolja, megsértettem egy jogszabályt?
A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő.
A rendőrségről szóló törvény egyértelmű. Négy okból bilincselhet a rendőr:
- önkárosítás,
- támadás,
- szökés megakadályozására vagy
- ellenszegülés megtörésére.
Ha a törvényben meghatározott négy feltétel közül egyik sem áll fenn, a bilincselés törvénysértő. Ha fennáll valamelyik eset vagy annak közvetlen veszélye, akkor is csak az arányosság elvének figyelembevételével alkalmazható bilincs. Tehát nem elég a fent felsoroltak valamelyike távoli lehetőségének fennállása. Nem elég például az sem, hogy nyilván nem fogsz örülni, hogy bevisznek a rendőrök, és esetleg előfordulhat, hogy elszaladsz. Konkrét, kézzelfogható körülmény szükséges.
13. Mit tehetsz, ha azt gondolod, nem volt jogszerű a rendőr intézkedése?
A rendőri intézkedéssel szemben panaszt lehet tenni. Két lehetőség van: 1) az intézkedést végrehajtó rendőrkapitányságnak lehet írni az intézkedéstől számított 30 napon belül; 2) az Alapvető Jogok Biztosához lehet fordulni az intézkedéstől számított 1 éven belül. Mindkét típusú panasz írásban és szóban is megtehető.
https://helsinki.hu/segitseg-kerese/rendori-intezkedes-es-bantalmazas/