A választás napjára tájékoztatót készítettünk, amely abban segít, mit várhatsz a rendőrtől, ha úgy érzed, segítségére lenne szükséged. Abban is segítünk, mi van akkor, ha veled szemben intézkednek. 

Ez a tájékoztató a 2026. január 6. napján hatályos jogszabályok alapján készült.

1.   Mik a választáshoz kapcsolódó leggyakrabban előforduló bűncselekmények?

A választás rendje elleni bűncselekmények:

• A jelöltállításhoz szükséges választói aláírás (ajánlás) erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy vásárlással (anyagi juttatással) való megszerzése.
• Szavazóként anyagi juttatás (például pénz vagy élelmiszercsomag) elfogadása az ajánlásért cserébe.
• Mások akadályozása a szavazás során, vagy ha valaki arra törekszik, hogy másokat erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy szavazatvásárlással (anyagi juttatással) befolyásoljon.
• Szavazóként a szavazatáért anyagi juttatás (például pénz például pénz vagy élelmiszercsomag) kérése, elfogadása.
• A szavazás napján többszöri, vagy választójog nélküli (jogosultság nélküli) szavazás.
• Jogosulatlan aláírás, hamis adatok megadása.
• A választás eredményének meghamisítása

[Btk. 350. §]

Figyelem: A szavazatvásárlás, ajánlásvásárlás bűncselekmény! Az is bűncselekményt követ el, aki „megveszi”, és az is, aki „eladja” a szavazatát, ajánlását!

A választásokhoz, kampányhoz kapcsolódó jellemző egyéb bűncselekmények még például:

• A pártaktivisták fenyegetése.
• Súlyos visszaélés személyes adattal, tiltott adatszerzés.
• Olyan magántitok közzététele, amihez valaki a munkája révén tudott meg.
• Levél megsemmisítése, felbontása, elvétele.
• Pártrendezvények súlyos megzavarása, rendbontás.
• Rágalmazás, becsületsértés.
• Becsületet csorbító hamis hangfelvétel, fotó vagy videó készítése, közzététele.
• Más számára kéretlenül mozgó urna igénylése hamis kérelemmel.

[Btk. 339. §, 219. §, 340. §, 223. §, 224. §, 422. §, 226. §, 227. §, 226/A. §, 226/B. §, 345. §, 346. §]

A választási névjegyzékről tilos fotót készíteni. Nem szabad felvételt készíteni a szavazóhelyiségbe érkezőkről sem. A szavazatszámlálóknak azt is tilos elárulni másoknak, hogy ki szavazott már. De: a saját szavazólapról magáncélra lehet fotót készíteni, de tilos a szavazólapot olyan célból lefotózni, hogy azzal – például szavazatvásárlás esetén – bizonyítani lehessen másoknak, kire szavazott valaki. Ez sérti a választás titkosságát. Újságírók is készíthetnek felvételt, de nem a névjegyzékről, szavazólap kitöltéséről vagy konkrét személyekről a szavazóhelyiségben.

2.   Mit tehetek, ha azonnal rendőri segítségre van szükségem?

A szavazás napján és az azt megelőző és követő napokon rendszeres rendőri jelenlét kell, hogy legyen a szavazóhelyiségek környékén. Ha viszont éppen nincs rendőr a közelben, hívd a központi 112-es segélyhívó számot vagy tárcsázd közvetlenül a helyi rendőrség számát. A rendőröknek a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén 15 percen belül meg kell érkezniük.

Ha bejelentés alapján bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel, a rendőrség köteles intézkedni, például rendőrt küldeni a helyszínre. A rendőrök tisztázó kérdéseket tehetnek fel annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a bejelentés megalapozottságáról. Amennyire lehet, érdemes a történteket érthetően és részletesen elmondani, a kérdésekre válaszolni. Nem szabad eltúlozni a helyzetet azért, hogy gyorsabban érkezzen a helyszínre a rendőr! A telefonos bejelentést rögzítik, a beszélgetésről lehet kérni írásos anyagot, ez a betelefonáló és a rendőrség védelmét is szolgálja. Ha valaki alaptalanul telefonál, akkor ellene eljárás indulhat.

3.   Ha rendőrt hívok, meg kell mondani a nevem? Muszáj megvárni rendőr kiérkezését?

Ha rendőrt hívsz, nem muszáj megadnod a neved, és nem kell megvárnod, hogy kiérkezzen a helyszínre. Azt azonban gondold végig, hogy a kiérkező rendőrök nélküled is fel tudják-e majd deríteni az általad bejelentett cselekményt.

4.   Hogyan tehetek feljelentést? Muszáj megadnom az adataimat, amikor feljelentést teszek?

A feljelentésben valaki a rendőrség tudomására hozza, hogy jogellenes cselekmény történt. Erre nem vonatkoznak formai előírások, így személyesen, meghatalmazott vagy ügyvéd útján, írásban vagy telefonon is lehet feljelentést tenni a rendőrségnél, akár névvel, akár név nélkül, ismert vagy ismeretlen tettes ellen. Fontos, hogy mást alaptalanul bűncselekménnyel, szabálysértéssel nem vádolhatsz! Törvénysértő az is, ha szándékosan nem mondasz igazat, amikor bejelentést vagy feljelentést teszel. Ezek miatt a rendőrség eljárást indíthat veled szembe.

Ha a rendőrség a segélykérés, bejelentés ellenére nem küld járőrt a helyszínre, panaszt tehet az, akinek sérültek emiatt a jogai. A panaszról bővebben a 14. kérdésnél olvashatsz.

5.   Ha bűncselekményt látok, készíthetek felvételt?

Igen. A felvételek a büntetőeljárásában bizonyítékok lehetnek. A felvételek felhasználása, nyilvánosságra hozatala azonban nem sérthet személyiségi jogot.

6.   Lefotózhatom, videózhatom az eljáró rendőrt?

Igen, a rendőrt nyugodtan lehet fotózni, videózni, ehhez nincs szükség a rendőr beleegyezésére. Az intézkedést viszont nem akadályozhatod, nem állhatsz a rendőr útjába. Érdemes több lépés távolságot tartva készíteni a felvételt, hogy biztosan ne legyél „útban” a rendőrnek, ne akadályozd az intézkedést. Fontos, hogy a rendőri intézkedés felvétele mások jogait nem sértheti. A rendőrökön kívül mások csak akkor látszódhatnak vagy lehetnek hallhatók felismerhető módon a felvételen, ha ehhez hozzájárulnak.

7.   A szavazóhelyiségben is intézkedhetnek a rendőrök?

Igen, de csak a szavazatszámláló bizottság elnökének felkérésére, VAGY a szavazatszámláló bizottság elnökének előzetes tájékoztatása mellett. Kivétel ez alól, ha a bizottság elnöke akadályoztatott, vagy ha az előzetes tájékoztatása veszélyeztetné a rendőri intézkedés eredményességét (így például, ha azonnali rendőri beavatkozás szükséges). Ilyenkor a rendőr utólag, az elsődleges intézkedések megtétele után köteles tájékoztatni a szavazatszámláló bizottság elnökét.

Ha a szavazatszámláló bizottság elnöke kéri a rendőri intézkedést, akkor a rendőr köteles azonnal intézkedni és erről minden esetben jelentést, illetve jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendőri intézkedés során biztosítani kell a szavazás zavartalanságát.

8.   Mit tehetek, ha szerintem bűncselekmény történik, de a rendőr nem intézkedik?

Ha bűncselekmény történt és a rendőrség a segélykérés ellenére nem küld járőrt a helyszínre, vagy a helyszínre érkező rendőr érdemben nem intézkedik, panaszt tehet az, akinek sérültek emiatt a jogai. A panaszról bővebben a 14. kérdésnél olvashatsz.

9.   Mi az az igazoltatás?

A rendőr igazoltatás során állapítja meg, hogy ki vagy, azaz megállapítja a személyazonosságodat. Az igazoltatásokra szükség van, de fontos, hogy ne legyenek visszaélésszerűek, valamilyen törvényes céljuk legyen, ne az emberek vegzálásáról szóljon, és ne ez alapján értékeljék a rendőrök teljesítményét.

10.   Mikor igazoltathatnak?

A rendőr bárkit igazoltathat, de nem “csak úgy”. Kell, hogy legyen az igazoltatásnak valamilyen célja, amit a rendőrnek meg is kell neked mondania, ha rákérdezel legkésőbb az igazoltatás után. Ilyen cél például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, vagy akár az, ha az igazoltatásra a te vagy mások jogainak védelme érdekében van szükség.

Nem csak rendőr igazoltathat. Számos hatóság felhívhat arra, hogy igazold a személyazonosságodat (például: közterület-felügyelő, adóhatóság, fegyveres biztonsági őr). Ha ezt megtagadod, akkor a rendőrség közreműködését kell igénybe venni.

11.   Mi van, ha igazoltatni akar a rendőr, de nincs nálam személyi igazolvány?

Ha a rendőr igazoltat, nem csak személyivel igazolhatod magad. Ha van nálad jogosítvány, útlevél, vagy más hatósági igazolvány, azt is el kell, hogy fogadják, sőt, a DÁP alkalmazásban elérhető QR kódot is felmutathatod fényképes igazolvány helyett. Ha semmilyen irat nincs nálad és DÁP alkalmazásod sincs, akkor sem követsz el semmit. Nem szabálysértés, ha nincs nálad igazolvány, útlevél vagy más hivatalos irat, vagyis ezért nem bírságolhatnak meg. Ha ezért mégis megbírságolnának, ne fogadd el, tehát ne írd alá a bírságról szóló papírt. Ilyenkor vagy bediktálod az adataidat (lakcímedet, tartózkodási helyedet) a rendőrnek, vagy akár a veled lévő ismerősöd is megadhatja az adataidat.

12.   Átnézheti a rendőr a zsebeimet és a táskámat?

Igen, a rendőr kipakoltathatja a táskádat és a zsebeidet, ha nem tudja megállapítani, hogy ki vagy, ha valamilyen veszély elhárítása miatt szükséges, vagy ha azt gondolja, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követtél el. Ha az igazoltatás jogszerű, akkor az is az lesz, hogy ki kell pakolnod a zsebedet. Fontos, hogy ez nem lehet megalázó, nem okozhat neked kárt.

13.   Megbilincselhet a rendőr, ha úgy gondolja, megsértettem egy jogszabályt?

A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A rendőrségről szóló törvény egyértelmű. Négy okból bilincselhet a rendőr:

• önkárosítás,
• támadás vagy
• szökés megakadályozása miatt, vagy
• ellenszegülés megtörésére.

Ha a törvényben meghatározott négy feltétel közül egyik sem áll fenn, a bilincselés törvénysértő. Ha fennáll valamelyik eset vagy annak közvetlen veszélye, akkor is csak az arányosság elvének figyelembevételével alkalmazható bilincs. Tehát nem elég, ha a fent felsoroltak valamelyikének távoli lehetősége áll fent. Nem elég például az sem, hogy nyilván nem fogsz örülni, hogy bevisznek a rendőrök, és esetleg előfordulhat, hogy elszaladsz. Konkrét, kézzelfogható körülmény szükséges.

14.   Mit tehetek, ha azt gondolod, nem volt jogszerű a rendőr intézkedése?

A rendőri intézkedéssel szemben panaszt tehetsz. Két lehetőség van:

1. az intézkedést végrehajtó rendőrkapitányságnak lehet írni az intézkedéstől számított 30 napon belül;
2. az Alapvető Jogok Biztosához lehet fordulni az intézkedéstől számított 1 éven belül.

Mindkét típusú panasz írásban és szóban is megtehető. A panasztételhez nem kötelező ügyvédet fogadnod.

A rendőrségre benyújtott panasz elutasítása esetén 15 napon belül fellebbezhetsz, a fellebbezés elutasítása esetén a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

Ezen felül, ha az intézkedő rendőr bántalmazott, feljelentést tehetsz a nyomozó ügyészségen, ebben az esetben fontos a bántalmazás után minél hamarabb orvosi látleletet felvetetni, és azt a feljelentéshez csatolni.

Tanácsoljuk még, hogy az intézkedésről mihamarabb kérj írásos dokumentációt, mert a későbbiekben hasznos lehet, ha kérdés, (jog)vita merülne fel, és az érdekeidet érvényesítenéd egy későbbi eljárásban, például polgári peres kártalanítási perben, aminek elindításához öt éved van.

15.   Más kérdésem van, amire nem kaptam választ. Mit tegyek?

Ha kérdésedre nem kaptál választ, érdemes lehet elolvasnod ezt a tájékoztatónkat. Ha ebben sem találod meg, amit keresel, lépj kapcsolatba velünk.

A választásnapi tájékoztatónk nyomtatóbarát pdf-változata itt érhető el.