Nettó károkozás, hogy a kormány nem hajtotta végre az uniós bíróság ítéletét
Az Európai Unió Bírósága ma 200 millió euróra, mintegy 79 milliárd forintra bírságolta meg a magyar államot, mert a kormány nem hajtotta végre a bíróság korábbi ítéletét. Ezentúl ameddig a kormány nem hagy fel a menedékkérők sokszor erőszakos visszakényszerítésével, napi 1 millió eurós, mintegy 396 millió forintos bírságot kell befizetni az uniós költségvetésbe.
Translation is available for this content
Switch to English
A magyar állam figyelmen kívül hagyta a lojális együttműködés elvét, szándékosan megkerülte az EU közös politikájának alkalmazását. Ez a magatartás komoly veszélyt jelent az uniós jog egységére nézve, és rendkívül súlyos hatással van mind a magánérdekekre, különösen a menedékkérők érdekeire, mind a közérdekre – állapította meg mai ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB). Mivel ez a kötelezettségszegés az uniós jog példátlan és kivételesen súlyos megsértését jelenti, példátlanul nagy összegű bírságot rótt ki a magyar államra.
A Magyar Helsinki Bizottság elítéli a kormány folyamatos jogsértését. A kormány az egyik legelemibb jogállamisági feltételt nem teljesíti azzal, hogy sorozatosan nem hajt végre bírósági ítéleteket, sem hazaikat, sem nemzetközieket. A mai luxembourgi ítélet az eddigi legsúlyosabb bírálata ennek a felelőtlen magatartásnak. A politikai következményeket a kormánynak kell viselnie. Az anyagiakat, sajnos, mindaddig az adófizetők fogják, amíg a kormány vissza nem talál a jogállami működéshez.
A mai luxembourgi ítéletnek hosszú előtörténete van. A kormányerő még 2016 júliusában vezette be és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztette a visszakényszerítés jogintézményét. Ez azt jelenti, hogy bárki külföldi, aki nem szabályszerűen tartózkodik az országban, azt a rendőrség mindenféle vizsgálat és az egyéni körülményeire tekintet nélkül haladéktalanul Szerbiába kényszeríti át. Azokat is, akik például Románián vagy a ferihegyi reptéren keresztül léptek magyar területre. Ahogy olyanokat is, akik eredetileg szabályosan, jogszerűen érkeztek hozzánk. A törvény gyerekek, idős, beteg emberek, terhes nők vagy kínzásáldozatok esetében sem ismer pardont.
Ez a rendőrállami szabályozás, amelynél nincs lehetőség fellebbezésre vagy jogi segítség igénybevételére, különösen a menedékkérőknek árt sokat. Merthogy a magyar állam így vonja ki magát az alkotmányos és uniós kötelezettsége alól, mely szerint a menedékkérőknek joguk van tisztességes menedékjogi eljárásra, az üldözötteknek pedig menedékjogra. Ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állammal szemben.
2020 decemberében az EUB egyértelmű ítéletet hozott. Kimondták, hogy az állam uniós jogot sért. A luxembourgi ítélet végrehajtása minden kormány számára kötelező, vagyis a magyar kormányerőnek is meg kellett volna szüntetnie a sokszor erőszakos visszakényszerítéseket. De ezt máig nem tette meg, noha az EUB mellett a strasbourgi bíróság öt alkalommal is elítélte ezt a szégyenletes és tömeges jogtiprást. Mégis 350 ezernél több visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. (Ez nem jelenti azt, hogy ennyien próbálkoztak, ennél sokkal kevesebb lehet a valós szám, mert a visszakényszerített külföldiek többször is próbálkoznak.)
Az Európai Bizottság így nem tehetett mást: újra az EUB-hez fordult, hogy az Unió szankcionálhassa az Orbán-kormány kihívó szabályszegését. Ilyen esetekben bírság és napi bírság kiszabására van lehetőség. A mai ítélet mindkettővel élt: 200 millió euró bírságot, és mindaddig, amíg meg nem szüntetik a visszakényszerítést, további 1 milliós napi bírságot rótt ki. Ez azt jelenti, hogy ha a kormány például további 100 napig nem hajtja végre az EUB eredeti, 2020-as ítéletét, akkor újabb 100 millió eurós bírságot kell befizetni.
Abban az esetben, ha a kormányerő újabb egy évig késlekedne, akkor az további 145 milliárdjába kerülne a magyar adófizetőknek. Vagyis az eredeti bírsággal együtt 224 milliárdba kerülne nekünk a kormány értelmetlen és elfogadhatatlan jogsértése.
„A mai ítélet remélhetőleg véget vet a magyar menekültügy egyik legszégyenteljesebb gyakorlatának, egyben helyreállítja a jogállamiság egyik sarokkövét: a bírósági ítéletek tiszteletben tartását. A Magyar Helsinki Bizottság 2016 nyara óta dokumentálja a visszakényszerítések okozta jogsértéseket és lép fel ellenük. A kezdetek óta számos alkalommal felhívtuk a kormány, a rendőrség, az Alkotmánybíróság, valamint az ombudsman figyelmét arra, hogy ezek a visszakényszerítések Magyarország nemzetközi kötelezettségeibe ütköznek. Számos esetben rendkívül súlyos bántalmazásokról számoltak be az áldozatok. A kormánynak már 2020 decembere óta kötelessége lett volna az uniós jognak megfelelő módosítási javaslatokat benyújtani az Országgyűlésnek. Eddig nem tette meg. De addig is, ameddig erre várunk, a hazai hatóságoknak tartózkodniuk kell a további visszakényszerítésektől” – kommentálta az EUB mai ítéletét Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.