Miért számít falfirkáknak, ha bajszot firkantasz a politikus plakátjára, ha lemázolod a kormány gyűlöletüzeneteit? Egyáltalán miért tekintik ezt bűncselekménynek? Mit kockáztatsz, ha véleményedet egy plakát átragasztásával akarod kifejezni? Mindezt megtudhatod a Magyar Helsinki Bizottság Falfirka kisokosából.
Falfirka = valaminek a felületén bármilyen eszközzel változást hozol létre. Ez a valami nem csak épület vagy járda lehet, hanem akár egy szobor, egy pad, egy busz, egy plakát, egy füzet, egy póló is. Az eszköz is bármi lehet: festék, kréta, ceruza stb.
-
A saját laptopomra azért ragaszhatok matricát, a barátom pólóján beszólhatok egy politikusnak?
A saját tulajdonoddal azt csinálsz, amit akarsz.
Más dolgaira csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával írhatsz, rajzolhatsz. -
Megbüntethetnek, ha lemosható krétával felírok valamit a járdára?
Igen, méghozzá nem is szabálysértés, hanem bűncselekmény elkövetése miatt. Bármilyen eszközzel írsz a járdára, az falfirkával elkövetett rongálás bűncselekményéneknak számít. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy csak akkor indul eljárás, ha politikailag kényes témákban írsz. Ezt jó eséllyel gyorsan eltüntetik a köztereseknek.
-
Mikor nagyobb az esélye annak, hogy eljárás indul ellenem?
Ha fotót, videót készítesz a véleménynyilvánításról és feltöltöd valamilyen közösségi média felületére, vagy ha fontos középület előtt, látványos helyen krétázol. Már csak azért is, mert ilyenkor te szolgáltatsz bizonyítékot a hatóságoknak.
-
De hol itt a rongálás és a kár? A kréta lekopik a járdáról, plakátból meg nyomtattak eleget.
A bíróság szerint az a kár, hogy más takarítja le helyetted a járdát és vagy ki kell cserélni a plakátot.
-
A rongálást eddig is büntették. Mit számít, hogy most falfirka a krétázás?
Ha a rongálással 50 ezer forint alatti kárt okoztál, korábban csak szabálysértést követtél el. Most a kár összegétől függetlenül büntetőeljárás indul ellened, ami például magasabb összegű pénzbüntetéssel járhat, és bekerülsz a bűnügyi nyilvántartásba is. Összefirkálni vagy leragasztani egy plakátot akkor is bűncselekmény, ha csak minimális kárt okozol vele.
-
Akkor mindegy, hogy diszperzites festékkel öntök le egy szobrot vagy csak krétával írok a járdára?
Nem. Bár mindkettő bűncselekmény, az okozott kár mértéke számít a büntetés kiszabásánál. Ha pedig műemléket, műalkotást rongálsz, azt még szigorúbban büntetik.
-
Mit csináljak, ha elkapnak a rendőrök?
Működj együtt velük. Ha kérik, add át az irataidat. Ha be is visznek, akkor kérd meg, hogy értesítsék a szüleidet vagy a párodat. Ha nem értesz egyet az intézkedéssel, később tehetsz panaszt.
-
Mit ne csináljak, ha elkapnak a rendőrök?
Ne próbálj meg elszökni és ne állj ellen az intézkedésnek. Vallomást ne tegyél ügyvéd nélkül. Sokszor a vallomáson múlik az egész eljárás kimenetele, ezért kár elkapkodni. Beismerni később is tudsz.
-
Mindegy, hogy mit írok/rajzolok egy plakátra vagy a járdára?
Egy demokráciában a politikai vélemény sokkal nagyobb védelmet élvez, mint egy smiley vagy egy aláírás. A gyakorlatban viszont éppen a politikailag kényes megnyilvánulásokat büntetik. Nem hallottunk még olyanról, hogy egy „mézédes dinnye” vagy egy krétával felrajzolt ugróiskola miatt eljárást indítottak volna bárki ellen. Az is igaz viszont, hogy ténylegesen graffitiző fiatalokat már sokszor elítéltek.
-
Akkor hiába hivatkoznék szólasszabadságra?
Mindenképp hivatkozz rá, ha valóban a véleménynyilvánítás volt a cél! Valószínűleg megbüntetnek, de ez de azért sok esetben figyelembe veszik enyhítő körülményként. Ez nem jelenti azt, hogy például az Emberi Jogok Európai Bírósága is egyet ért ezzel a gyakorlattal.
-
Mit tegyek, ha megbüntettek?
Ha a bíróság megbüntetett, a döntéstől számított 60 napon belül fordulhatsz az Alkotmánybírósághoz. Ehhez mintát itt találsz.
Ha az Alkotmánybíróság döntött, és az ügyedet tovább szeretnéd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához vinni, jogi tanácsért fordulj a Magyar Helsinki Bizottsághoz. -
Milyen büntetésre számítsak?
Ha még sosem követtél el korábban bűncselekményt és lemosható krétafestéket használtál, akkor a legrosszabb, ami történhet az nagy valószínűséggel egy pénzbüntetés.
-
Nem akarok rendőrségre járkálni, de szeretném elmondani a véleményemet. Mit csináljak?
Légy kreatív:, és ha tüntetsz, készülj transzparenssel!
Itt tudsz utánanézni mindennek:
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 371.§ (1)
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 18.§, 19.§, 29.§, 92.§
a Büntetőeljárásról szóló XXXIV. törvény 7.§ (3)
…És ha tüntetést szervezek?
-
Szervező vagyok egyáltalán?
Akkor vagy szervező, ha te hirdetted, szervezted meg és vezeted a tüntetést. Ha például te döntöttél a napirendi pontokról, a felszólalókról, a tüntetés útvonaláról. Egy gyűlésnek lehet több szervezője is, de vezetője csak egy. Megosztani a Facebook faladon egy eseményt vagy továbbítani egy meghívót nem szervezés.
-
Felelős vagyok szervezőként azért, amit a tüntetők csinálnak?
Büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás nem indulhat ellened amiatt, amit mások csinálnak. Kártérítési felelősséged viszont szervezőként elvileg a károkozó tüntetővel együttesen lehet, HA nem úgy jártál el, ahogy az elvárható lenne az adott helyzetben.
-
Mi az, hogy „adott helyzetben elvárható”?
Amit a józan ész diktál. Ha például azt látod, hogy valaki festékszóróval akar lefújni egy szobrot, szervezőként szólj rá, hogy ne tegyen ilyet. A sima résztvevőkkel szemben ez nem elvárás.
-
Mi van, ha valaki kezelhetetlen?
Ha valaki súlyosan zavarja a tüntetést, a tüntetés vezetőjének, szervezőjének joga van elküldeni a tüntetésről. Ha nem hajlandó elmenni, rendőri segítséget is kérhetsz.
-
Akkor szervezőként mégis mire buzdítsam a részvevőket?
Legyenek kreatívak, például és készítsenek transzparenseket!
-
Hova fordulhatok, ha a rendőrségen, a munkahelyemen vagy az egyetemen elővesznek mint szervezőt?
Keresd a Magyar Helsinki Bizottságot!
Itt tudsz utánanézni mindennek:
a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 3-6.§, 20-21.§