PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

Megtudhatjuk végre, miért nem a legtöbb pontot elérő pályázókból lesznek bírók

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

 A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésben 2019-ben azt szerette volna megtudni, hogy a bíróságokat irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) miért ellenezte az új közigazgatási bíróságok felállítását 2016-ban. Az OBH ugyanis akkor még élesen kritizálta az új bírósági rendszert, míg 2019-ben már támogatta, ezért a civil jogvédő szervezet kikérte a 2016-os OBH bírósági véleményeket összegző tanulmányát. A bíróságok igazgatási csúcsszerve azonban megtagadta az adatszolgáltatást.

A civil jogvédő egyesület így két éve közadatpert indított az OBH ellen. A per tárgya volt az is, hogy a közigazgatási bíróságokra kinevezett bírák pályázatait hogyan értékelték, és mekkora szerepet játszott a korábbi közigazgatási tapasztalat. A változtatások lehetőséget nyitottak arra ugyanis, hogy „eltérített pályázatokon” a kormányhoz lojális emberekkel töltsék fel az üres bírói helyeket.

A kormányerő 2019-ben még azt tervezte, hogy a 2020-tól felálló közigazgatási különbíróságok tömegeket érintő kérdésekről fognak dönteni, például kisajátításokról, adókról, rendőri túlkapásokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről és környezetvédelemről. A paksi atomerőmű engedélyeit például ezek a bíróságok tárgyalták volna. A választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide tették volna, és a közérdekű adatigényléseknél is ők döntöttek volna.

Aztán az új bírósági rendszer létrehozó törvényeket ugyan elfogadta a kormánytöbbség, de a közigazgatási különbíráskodás mégsem jött létre, a kormányerő más útját választotta a bíróságok megszállásának és kezessé tételének. Nagy szerepe lehet ebben az új bírák és új bírósági vezetők kinevezésének is, amely folyamat éppen 2018 táján erősödött föl.

A Magyar Helsinki Bizottság közadatpere most zárul le. A Fővárosi Törvényszék tavalyi elsőfokú ítélete ugyan még mindenben az OBH-nak adott igazat, de a Fővárosi Ítélőtábla minapi jogerős ítélete most mégis arra kötelezi a hivatalt, hogy 15 napon belül adja ki a bírósági rendszer tervezett átalakítását véleményező 2016-os tanulmányát. Az OBH-nak szintén ki kell adni, hogy egykori elnöke, Handó Tünde 2012 és 2019 között mely esetekben milyen indokokkal tett javaslatot a Fővárosi Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára történő bírói pályázatok eredményétől való eltérésre. Alapkérdés ugyanis, miért és milyen számban fordul elő, hogy a nyilvános bírói pályázatokon nem a legtöbb pontot elérő jelölt lesz a nyertes.

„Demokráciában a bíróságok működésének is átláthatónak kell lennie. Ez nemcsak a tárgyalások nyilvánosságát követeli meg, hanem azt is, hogy a bírósági igazgatás szakmai véleménye a bíróságokat érintő jogszabályokról ne lehessen titok. És azt is megköveteli, hogy megtudhassuk, kiből miért lett bíró vagy éppen miért nem lett bíró egy nyilvános pályázat során. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét megváltoztató másodfokú döntés ebbe az irányba tett jó a lépés” – értékelte a jogerős ítéletet Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság