Lapátra kerülhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Véget érhet a hatalom önkényének védelmére létrehozott állami szervezet rövid és dicstelen története. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyanis ma azt indítványozta a uniós bíráknak, állapítsák meg, hogy az ún. szuverenitásvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a szakvélemény a hazai civil jogvédők kritikáit igazolja vissza.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) a 2010 óta fokozatosan kiépülő rezsim első minden ízében autokratikus állami intézménye. Bűnben fogant, önkényesen működik, a közjó szolgálatának a látszatára sem ad, pusztán politikai célja van, ez pedig nem más, mint a fennálló politikai vezetés kiszolgálása.
Más civil szervezetekkel együtt a Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől határozottan ellenzi a „szuverenitásvédelmi”, valójában önkényvédelmi törvényt. Az SZVH eddigi működése pedig visszaigazolta a pesszimista várakozásokat: a hivatalnak a közéleti szereplők, civil szervezetek és szerkesztőségek elleni önkényes támadásai egyedül a kormánypárt céljait, nem pedig az ország érdekeit szolgálják.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a homályosan megfogalmazott szabályozás sérti normavilágosság és előreláthatóság jogállami követelményét.
A két éve működő intézmény valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek (pl. civil jogvédelem, aktív közéleti tevékenység, fellépés a korrupció ellen, nyomozó újságírás) megnehezítése. Ennek érdekében a jogalkotó kifejezetten olyan jogosultságokkal ruházta fel az SZVH-t, amelyek a demokratikus közvélemény szabad kialakulását és működését korlátozzák.
A hivatal jelentése bármely jogszerűen működő szervezetet úgy tüntethet fel, mint amely Magyarország alapvető érdekei, értékei és biztonsága ellen, illetve külföldi érdekek érvényesítése érdekében dolgozik. Az önkényes vizsgálat és a hatékony jogorvoslat hiánya így további szankciók nélkül is olyan dermesztő hatást vált ki, amely elrettentheti az egyes szervezeteket és embereket az alapjogaik gyakorlásától.
Az Európai Bizottság két éve indított kötelezettségszegési eljárást az SZVH-t létrehozó törvény miatt. Előbb kérdéseket intézett a kormányhoz, de mivel nem érkeztek megnyugtató válaszok, és az SZVH is elkezdte kártékony működését, az Európai Bizottság 2024 októberében az Európai Unió Bíróságához fordult.
Az uniós bírósági ítéleteket hónapokkal előzi meg az ún. főtanácsnoki vélemény vagy indítvány. Ez született meg ma az önkényvédelmi törvény uniós perében. Ezek az indítványok ugyan nem kötelezik, mégis orientálják az uniós bírákat, és többnyire az ítéletekben a főtanácsnoki vélemények köszönnek vissza.
A ma kihirdetett főtanácsnoki vélemény szerint a hazai szabályozás ellentétes számos uniós jogszabállyal. Sérti a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, az egyesülési szabadságot, valamint veszélyezteti az ügyvédi titkok és a személyes adatok védelmét. Emellett a törvény, így az SZVH működése megsérti az Európai Unió egyik alapelvét, amikor önkényesen korlátozza a tőke szabad mozgását.
A Magyar Helsinki Bizottság egyetért a főtanácsnokkal. A jogvédő egyesület megnyugvással veszi tudomásul, hogy a bírósági indítvány visszaigazolja a hazai civil szervezetek kritikáit. Mindannyiunk érdeke, hogy minél előbb vége legyen az állam intézmények önkényes kisajátításának, és megszűnjön az SZVH, amely a magyar demokrácia és jogállam elleni fellépés egyik legszembetűnőbb szimbóluma.
Addig is, amíg ez nem történik meg, a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja az SZVH-t, hagyjon fel az ország megtévesztésével, a kormánypárt érdekeinek szemérmetlen kiszolgálásával, legfőképpen hagyja békén az alapjogaikat gyakorló polgárokat, és ne avatkozzon bele a választási folyamatba.