Jogvédő szervezetek rendszeres egyeztetésre hívják fel a kormányt az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében

A civilek bírálatot fogalmaztak meg amiatt, hogy az elfogadott és elutasított ajánlásokról döntő kormányhatározat megalkotását nem előzte meg érdemi konzultáció, és aggályaiknak adtak hangot egyes elutasított ajánlások kapcsán. A jogvédők azt javasolták, hogy rendszeresen összeülő kormányzati-civil munkacsoportok dolgozzák ki az elfogadott ajánlások végrehajtásához szükséges lépéseket és ellenőrizzék a végrehajtás folyamatát. A kormányzat képviselői október végére ígértek választ a civilek felvetésére.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 193 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az eljárás keretében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megvizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az Emberi Jogi Tanácsot alkotó ENSZ tagállamok 2011 májusában Magyarország vonatkozásában összesen 148 ajánlást fogalmaztak meg. Ezek közül a magyar kormány 113-at a helyszínen elfogadott, 6-ot elutasított, és további 29-cel kapcsolatban jelezte, hogy az elfogadásukról való döntés további megfontolást igényel. Az erről hozott 2011. szeptember 2-i kormányhatározat végül hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította.

A Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár és Prőhle Gergely helyettes államtitkár által sebtében, 2 nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása előtt összehívott találkozón a részt vevő szervezetek kifogásolták, hogy a kormányzat nem vonta be célzottan a civil társadalmat a határozat elfogadásának folyamatába, és mindössze három munkanapot biztosított a határozat tervezetének észrevételezésére, ezzel ellehetetlenítve az érdemi véleményezést. Különösen annak fényében látták aggályosnak mindezt, hogy a Magyarország által 2011 májusában elfogadott ajánlások közül több is a civileknek a UPR végrehajtásába való minél nagyobb fokú bevonására  hívta fel a kormányt. Szintén elhangzottak bírálatok egyes elutasított ajánlások kapcsán. A jogvédők kifejtették: nem látják például semmilyen elfogadható okát annak, hogy Magyarország elutasította a halálbüntetés tilalmának sarkalatos törvényben, vagy az Alaptörvényben való kimondását, a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság kifejezett megjelenítését az Alaptörvényben, a családon belüli erőszak önálló törvényi szabályozásátvagy a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, amellyel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án marasztalta el Magyarországot.

A találkozón megjelent jogvédő szervezetek kérték, hogy a kormányzat fordítsa le és az indoklással együtt tegye nyilvánossá az Emberi Jogi Tanács tagjai által megfogalmazott ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek az egyes elfogadott ajánlások teljesítéséért. Javasolták továbbá, hogy jöjjenek létre olyan kormányzati-civil munkacsoportok, amelyek egy-egy téma (gyűlölet-bűncselekmények kezelése; a nőket, melegeket, romákat, és egyéb sérülékeny társadalmi csoportokat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem; börtönviszonyok, stb.) kapcsán rendszeres időközönként összeülnek az elfogadott ajánlások végrehajtását célzó lépések meghatározására és a végrehajtási folyamat nyomon követésére. Az államtitkár arra tett ígéretet, hogy a civilszervezetek javaslatával kapcsolatban a kormányzat október végéig alakítja ki álláspontját.

Fentiek az alábbi jogvédő szervezetek álláspontját tükrözik:

• Amnesty International Magyarország
• Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
• Európai Roma Jogok Központja (ERRC)
• Háttér Társaság a Melegekért
• Magyar Helsinki Bizottság
• MONA – Magyarországi Női Alapítvány
• Mental Disability Advocacy Center
• Minority Rights Group
• NANE Egyesület
• Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda
• PATENT Egyesület
• Társaság a Szabadságjogokért

A Magyar Helsinki Bizottság 2010 novemberében három alternatív jelentés elkészítésében vett részt Magyarország emberi jogi teljesítményéről. A jelentések elérhetőek itt.