Alternatív jelentések Magyarország emberi jogi teljesítményéről

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. 2011-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az UPR keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi.

E folyamat keretében 2010 őszén a Magyar Helsinki Bizottság három jelentés kidolgozásában is részt vett.

1.

Az első jelentést az emberi jogok széles spektrumával foglalkozó mértékadó magyar civil szervezetek készítették közösen azért, hogy együtt hallassák a hangjukat a hazánkban tapasztalható alapvető emberi jogi problémákról. A jelentés kidolgozó civil szervezetek: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek(CFCF), az Európai Roma Jogok Központja(ERRC), a Magyarországi Női Alapítvány (MONA), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság,, a Minority Rights Group International(MRG), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda(NEKI), ,a PATENT Egyesület illetve a Város Mindenkié csoport.

A jelentés a következő területeken vizsgálja, hogy Magyarország eleget tesz-e az ENSZ egyezményekben vállalt kötelezettségeinek:

• egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség;
• szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülése;
• a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatás;
• az egyesülési szabadsághoz,
• a békés gyülekezéshez való jog;
• választójog;
• a szociális biztonsághoz és a megfelelő életminőséghez való jog;
• és a gyermekjogok.

Az alternatív jelentés kiemelt hangsúlyt fektet a romák, a fogyatékossággal élők, a nők, a gyermekek, a menekültek, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) csoporthoz tartozó személyek valamint a vallási kisebbségek helyzetére.
A jelentés itt érhető el angol nyelven. A jogvédő szervezetek angol nyelvű ajánlásai szintén hozzáférhetők.

2.

A második jelentés, amelyet a Helsinki Bizottság a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesülettel közösen állított össze, az illegális migránsok, menedékkérők és menekültek helyzetével foglalkozik. Kitér az idegenrendészeti őrizet elfogadhatatlan fizikai körülményeire, illetve az őrizettel összefüggő hatékony bírói jogorvoslat hiányára. Tárgyalja továbbá a menedékkérők jogellenes idegenrendészeti fogvatartását, a menekültügyi eljáráshoz való korlátozott hozzáférés kérdését, valamint a szomáliai menekültek kizárását a családegyesítési eljárásból. Ezen túlmenően a jelentés a társadalmi beilleszkedés és az újrakezdés lehetősége kapcsán kitér a menekültek és oltalmazottak munkaerő-piaci és az egészségügyi ellátáshoz való elégtelen hozzáférésére, valamint a megfelelő lakhatási lehetőségek hiányából fakadó nehézségekre.

A jelentés itt érhető el angol nyelven.

3.

A harmadik jelentést a Magyar Helsinki Bizottság önállóan készítette. A jelentés összefoglalja ajogállamiság alapvető garanciáinak felszámolására irányuló kormányzati lépéseket, így az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását, a jogszabály-előkészítés nyilvánosságának korlátozását. A Bizottság jelentésében foglalkozik továbbá a fogvatartottak helyzetével, a hatékony védelemhez való jog érvényesülésével és a gyűlölet-bűncselekmények nem megfelelő kezelésével.

A jelentés itt érhető el angol nyelven.