Jogerős: nyilvánosak a kórházkiürítés adatai
Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
2020 áprilisában nagy felháborodást váltott ki, hogy előbb a kórházi férőhelyek 50, majd rövid idő múlva 60 százalékát kellett „felszabadítani”. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egyik napról a másikra tettek ki betegeket a kórházakból, sokan szakszerű ellátás nélkül maradtak, ami súlyos megpróbáltatásokat jelentettek betegeknek és családjaiknak egyaránt. Százaknak, akár ezreknek korlátozták ezzel az élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát. A nagy jelentőségű miniszteri döntést mégsem ismerhette meg a társadalom.
Ráadásul a kormány kommunikációja is ellentmondásos volt. Mert miközben az Emmi elismerte a nyilvánvalót, hogy volt ilyen utasítás, addig Kásler miniszter egy interjúban még azt is tagadta, hogy ő írta elő a betegágyak felszabadítását, és a tragikus következmények felelősségét igyekezett a szakmai kollégiumokra hárítani. Ehhez képest az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját is azért mentette fel a miniszter, mert nem teljesítették a Nemzeti Népegészségügyi Központ – az operatív törzs által jóváhagyott – kiürítési utasításait, azaz a betegek tömeges hazaküldését.
A Magyar Helsinki Bizottság adatkérését tavaly májusban tagadta meg az Emmi. Szűkszavúan „arra hivatkozott”, hogy a „kért dokumentum további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. Ezt a civil jogvédő szervezet nem fogadta el, mert az adatkezelő minisztériumnak indokolnia kellett volna, hogy jogszerű indoka volt az adatkérés megtagadásának. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság Fazekas Tamás és Tóth Balázs ügyvédek segítségével bírósághoz fordult.
A Fővárosi Ítélőtábla már elsőfokon a civil egyesületnek adott igazat a minisztériummal szemben. Az Emmi azzal indokolta a közadat kiadásának megtagadását, hogy „az akár emberek életét veszélyeztető hatásokkal járhat”. A komolytalan indoklás mellett azonban a tárca nem tett eleget a bíróság felszólításának sem, és nem jelölte meg, mik volnának azok a „jövőbeli döntések”, és közadat nyilvánosságra kerülése miben akadályozná őket. Az elbukott per után az Emmi fellebbezett.
Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé. Ennek minapi ítélete ismételten és immáron jogerősen a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat, és kötelezte a minisztériumot a 13 hónapja törvénysértő módon titkolt dokumentum kiadására.
A miniszter tavalyi nagy jelentőségű döntése emberek élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát korlátozhatta, de mindenképpen súlyos megpróbáltatásokat jelentett betegnek és családjának egyaránt. Felfoghatatlan, miért tett meg mindent a minisztérium azért, hogy a nagyközönség minél később ismerhesse meg annak tartalmát. Az is fájó, hogy a törvénysértő időhúzás több százezer forintjába kerül az adófizetőknek, de még károsabb az a kormányzati hozzáállás, amely mindent elkövetett azért, hogy a polgárok elől eltitkolja a minisztérium valós tevékenységét. Mindez nem fel meg a kormányzás demokratikus jellegével kapcsolatos elvárásoknak – a bíróság jogerős ítélete ismét visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottságot.