Hol kapott indokolatlan túlhatalmat a kormány a felhatalmazási törvénnyel?
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében. Egyben újabb lehetőség a kormánynak arra, hogy átléphesse a hatalomgyakorlás még meglévő alkotmányos korlátait.
A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvénnyel, vagyis az ún. felhatalmazási törvénnyel a kormány időben korlátlan felhatalmazást kapott arra, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. A felhatalmazási törvény ezért nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.
De milyen következményei vannak a felhatalmazási törvénynek? Mit tehet az Országgyűlés és mit tehet meg a kormány ebben a helyzetben, és miért lett volna fontos megerősíteni az Alkotmánybíróság szerepét? Ezt mutatja be a Magyar Helsinki Bizottság új háttéranyaga, amely itt olvasható:
Háttéranyag a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény kapcsán
***
A háttéranyag angol verziója itt, német fordítása pedig itt érhető el.