Ha lagzin vagy focisikert ünnepelve lehet dudálni, akkor tiltakozásképpen is szabad

A rendőrségnek mint szabálysértési hatóságnak előbb a szükségesség-arányosság tesztjét kellett volna elvégeznie, mielőtt a Lánchídnál a KRESZ szabályát formálisan megszegő dudáló autós tüntetőket megbírságolta. Azt kellett volna eldönteni, hogy szükséges- és arányos-e olyanokon számon kérni betű szerint a KRESZ szabályait, akik az egyik legfontosabb alapjogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával akartak élni járvány idején. Ezt eddig a rendőrség nem tette meg. A Magyar Helsinki Bizottság ezért biztosított jogi képviseletet több megbírságolt dudáló tüntetőnek, és ezért publikálja az ezekben az ügyekben a rendőrségnek megküldött észrevételeit.

Káldi József Miklós is egyike volt azoknak a tüntetőknek, akik Kásler Miklós miniszter utasítására végrehajtott 60 százalékos „kórháziágy-felszabadítás”, azaz az országos kórházkiürítés miatt tiltakoztak a Lánchídnál. A 79 éves férfi elismerte, hogy autójával politikai véleménynyilvánítás céljából körözött másokkal együtt a Clark Ádám téren és tülkölt, hogy tiltakozásukat a miniszterelnök is meghallja a budavári rezidenciájában. Az I. kerületi rendőrség őt ezért 30 ezer forintos bírsággal sújtotta a KRESZ kisebb fokú megsértésére hivatkozva.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem ért egyet a bírságolással, ezért ügyvédünk, Tóth Balázs segítségével észrevételeket tett a rendőrségnek. Jogi álláspontunk lényege a következő.

Az Alaptörvény értelmében minden egyes alapjog, így a véleménynyilvánítási szabadság is csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a szabadságjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Vagyis a szólásszabadság bizonyos legitim célok érdekében korlátozható, de annak szükségesnek és arányosnak kell lennie. Erre figyelemmel kell lennie az eljáró szabálysértési hatóságnak is.

A KRESZ-nek a dudálást lakott területen tiltó szabálya azért született, hogy feleslegesen ne hangozzanak el riadalom keltésére is alkalmas hanghatások. A „láchídi tüntetésen” senki nem riadt meg, hiszen lassú haladás közben folyamatos volt a dudálás egy forgalmas köztéren egy előre meghirdetett autós demonstráción. Egyébként pedig a gyülekezési jog gyakorlásának része a hangtechnikai eszköz engedély nélküli használata, egy tüntetésen az autó dudájánál akár százszor hangosabb erősítéshez sem kell hatósági engedély.

Sőt, eddig is számos példája akadt a rendőrség által megtűrt dudálós autós felvonulásoknak. Ilyenek a lakodalmi menetek vagy ilyen volt az is, amikor a magyar fociválogatott sikeres Európa-bajnoki meccsei után az utósok örömükben dudáltak. Ezek ugyanúgy formálisan a KRESZ szabályaiba ütköznek, a rendőrség mégsem bírságolt – tegyük hozzá, helyesen.

Ilyen indokok miatt Káldi József Miklósnak és tüntető társainak megbírságolása a hangjelzéssel kifejezett véleményükért a szólásszabadságba való aránytalan beavatkozásnak számít a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Járvány idején az autós dudálás egyébként is egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét.

Ezért a szabálysértési hatóságnak meg kellene szüntetnie az eljárást ez ügyben, mert járvány idején autós dudálással tiltakozni nem jelent veszélyt a társadalomra.

Valódi veszélyt jelent viszont a tüntetők megbírságolása, különösen olyan magas bírságolási tételekkel, amely az alapjogukkal élni kívánókat visszarettenti. Mint közismert, ez meg is történt.

A Magyar Helsinki Bizottság a „dudálós tüntetéseken” részt vevő és emiatt megbírságolt demonstrálók segítségére nyilvánossá teszi a szabálysértési hatóságnak, rendőrségrésnek írt észrevételeit:

1. Amikor csak a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) kisebb fokú megsértése miatt indult eljárás a szabálysértési törvény alapján.
2. Amikor veszélyhelyzetre meghatározott magatartási szabályok („gyűlésen tartózkodni tilos”) megszegése miatt is indult eljárás a 46/2000. (III. 16.) kormányrendelet alapján.
3. Amikor a lakóhely alapos indok nélküli elhagyása miatt is indult eljárás a 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet alapján.

A Magyar Helsinki Bizottságnak az aktuális gyülekezési jogi tájékoztatója pedig itt található.