Győzött a magyar és az európai civil társadalom

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma kimondta: megbélyegző, káros és az uniós jogba ütközik az a magyar szabályozás, ami szerint az évente legalább 9 millió forint Magyarországon kívülről érkező támogatásban részesülő civil szervezetek kötelesek regisztrálni magukat, illetve a “külföldről támogatott szervezet” címkét honlapjukon és kiadványaikon feltüntetni. A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is a 2017-es civilellenes törvény visszavonását követeli.

A “külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvény miatt már 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárás indult. Ennek során az Európai Bizottság, meghallgatva a magyar kormány álláspontját, arra szólított fel, hogy vonják vissza a törvényt. A kormány ennek nem tett eleget, az Európai Bizottság pedig az eredménytelen egyeztetéseket követően úgy döntött, az Európai Unió Bírósága elé viszi a kérdést.

A luxemburgi bíróság ma egyértelmű döntést hozott az évek óta tartó antidemokratikus, a civil társadalmat kirekesztő magyarországi folyamatok egyik első lépéséről. Az ítélet kimondja: az egyesülés szabadságát és a személyes adatokhoz való jog védelmét is sérti, hogy nyilvántartásba kell venni a civilek külföldi támogatóit. Az EUB szerint egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatásra is vonatkozik a tőke szabad mozgását megillető védelem, aminek indokolatlan és hátrányosan megkülönböztető korlátozása sérti az uniós jogot, és korlátozza a civil szervezetek tevékenységét. „Üdvözöljük az EU Bíróságának ítéletét, amely kimondja, hogy a civilellenes törvény sérti az uniós jogot. Sok civil szervezettel együtt 2017-ben megtagadtuk, hogy regisztráljunk, és küzdöttünk a felesleges, káros és megbélyegző törvény ellen. A mai döntés a magyar társadalom, a civil szervezetek és a támogatóik győzelme. Egyúttal fontos kiállás az egységes Európa civil társadalma mellett is, ahol védelem illeti meg az egyesülési szabadságot és az adományozók magánéletét, adatait.”– értékelte az ítéletet Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A civilellenes törvény bevezetése ellen több tízezer magyar állampolgár tiltakozott. Szintén bírálta azt a Velencei Bizottság, az EBESZ, az Európa Tanács, az ENSZ, az Egyesült Államok, számos uniós ország kormánya. Civil szervezetek százai  szólítottak fel a törvény visszavonására szerte a világon.

A kormánynak végre kell hajtania az uniós bíróság ítéletét, és kezdeményeznie kell, hogy a civilellenes törvényt a parlament hatályon kívül helyezze. Ha a kormány meg akar felelni az uniós alapértékeknek, akkor ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezésén felül be kell fejeznie a civil szervezetekkel szembeni további kormányzati támadásokat és lejárató kampányokat. Bárhogy is cselekszik majd, a mai ítélet bebizonyította: helyes döntés volt részünkről, hogy büntetést is kockáztatva megtagadtuk ennek a törvénynek az alkalmazását. A jövőben is azért dolgozunk, hogy minden civil szervezet szabadon, kormányzati nyomás nélkül működhessen Magyarországon, ahogy az Európában megszokott. Továbbra is ellenállunk minden olyan próbálkozásnak, ami szabadságjogaink elfogadhatatlan szűkítésével igyekszik szájkosarat tenni az állampolgárokra, ehhez bátorítást ad ez az ítélet is.