Európai Unió Bírósága (EUB): hogyan működik?

Bár sokan nincsenek tisztában vele, de az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletei közvetlen kihatással vannak az uniós polgárok százmillióinak életére, vagyis a mi életünkre is. A sok ezer ítélet adja meg például az áruk és személyek szabad mozgása vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének gyakorlati értelmezését, szabja meg azok jogi kereteit. De ez az uniós intézmény értelmezi az alapjogokat vagy tölti meg tartalommal az uniós polgárság jogintézményét is. 

Többen keverik össze – akár még politikusok is – az EUB-t a strasbourgi bírósággal, az Emberi Jogok Európai Bíróságával. Pedig két teljesen különálló intézményről van szó. Míg az EUB-t az Európai Unió hozta létre, és hatásköre az uniós tagállamokra korlátozódik, addig a strasbourgi bíróság az Európa Tanács intézménye, és illetékessége 47 európai országra terjed ki. Abban is különböznek, hogy míg az EUB a teljes európai joganyag szempontjából, tartalmi megkötés nélkül vizsgálja a jogszerűséget, addig a strasbourgi eljárásban csak az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelmével foglalkoznak. Az Európai Unió Bírósága tehát sokkal többféle ügyben jár el, így például környezetvédelmiekben, pénzügyiekben, kereskedelmiekben, szociálisokban, de alapjogiakban is.

Mi az Európai Unió Bírósága (EUB)?

Nem lesz meglepő: az EUB az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) két részből álló igazságszolgáltatási szerve. 1952-es alapítása óta az a feladata, hogy a tagállamokban és a közösségben biztosítsa „a jog tiszteletben tartását” az uniós szerződések „értelmezése és alkalmazása során”. Így aztán az Unió jogi aktusainak a jogszerűségét vizsgálja, illetve működésével biztosítja az uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását.

Két igazságszolgáltatási fórumból tevődik össze: az Európai Bíróságból és az Európai Törvényszékből, amelyet 1988-ban hoztak létre. 

Mivel minden tagállam saját hivatalos nyelvvel és jogrendszerrel rendelkezik, az EUB többnyelvű intézmény. A nyelvhasználatra vonatkozóan az igazságszolgáltatás területén a világon egyedülálló szabályokat alkalmaz, mivel az EU bármely hivatalos nyelve lehet az eljárás nyelve. A bíróságnak biztosítania kell ítélkezési gyakorlatának valamennyi tagállamban való közzétételét.

Hol van az Európai Unió Bíróságának székhelye?

A Luxemburgi Nagyhercegség fővárosában, Luxembourgban található. Ezért is nevezik luxembourgi bíróságnak.

A címe: Rue du Fort Niedergruenewald, 2925 Kirchberg Luxembourg, Luxemburg.

A postacíme pedig: Cour de justice de l’Union européenne L – 2925 Luxembourg 

Mik a legfontosabb céljai, feladatai az Európai Unió Bíróságának?

Az Európai Bíróság hatáskörébe a következő ügyek tartoznak: 

• Előzetes döntéshozatali eljárás: a Bíróság a tagállamok valamennyi bíróságával együttműködik; a tagállami bíróságok általános hatáskörrel rendelkeznek az uniós jog alkalmazására. Az uniós jogszabályok tényleges és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az eltérő értelmezések elkerülése érdekében a tagállami bíróságok jogosultak – illetve bizonyos esetekben kötelesek – a Bírósághoz fordulni az uniós jog egy adott részének pontos meghatározása érdekében. Például azért, hogy ellenőrizhessék: a nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban az uniós joggal. Az előzetes döntéshozatali eljárásnak célja lehet továbbá valamely uniós jogi aktus érvényességének vizsgálata. A Bíróság nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem indokolással ellátott ítélettel vagy végzéssel határoz. Azt a nemzeti bíróságot, amelyik a határozat címzettje, az előtte folyó jogvita eldöntésekor köti ez az értelmezés. A Bíróság ítélete a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti. Az előzetes döntéshozatali eljárást csak valamely nemzeti bíróság indíthatja meg, de az európai eljárásban a nemzeti bíróság előtti eljárásban részt vevő valamennyi fél, a tagállamok és az Unió intézményei is részt vehetnek. 
• Kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset: Ez az eljárás lehetőséget ad az Európai Bíróságnak arra, hogy ellenőrizze: a tagállamok teljesítik-e az uniós jog alapján fennálló kötelezettségeiket. A Bíróság előtti eljárást az Európai Bizottság által indított előzetes eljárás előzi meg, amelynek az a célja, hogy lehetőséget adjon az érintett tagállamnak, hogy válaszoljon a vele szemben felhozott kifogásokra. Amennyiben a tagállam nem szünteti meg a kötelezettségszegést, az uniós jog megsértése miatt eljárást lehet kezdeményezni a Bíróságnál. Ezt az eljárást vagy az Európai Bizottság – ez a leggyakoribb – vagy valamely tagállam kezdeményezheti. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha az Európai Bizottság által indított újabb eljárás során a Bíróság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg és/vagy kényszerítő bírság megfizetésére kötelezheti. Ugyanakkor egy irányelv átültetésére elfogadott intézkedések Bizottságnak való bejelentése elmulasztása esetén már a kötelezettségszegést megállapító első ítéletében pénzbírságot szabhat ki a Bíróság.
• A megsemmisítés iránti kereset: ezzel a kérelmező az Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala jogi aktusának (különösen: rendelet, irányelv, határozat) megsemmisítését kéri. A Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a keresetek, amelyeket valamely tagállam nyújtott be az Európai Parlament és/vagy az Európai Tanács ellen (kivéve a Tanácsnak az állami támogatásokkal, a dömpinggel és a végrehajtási jogkörrel kapcsolatos jogi aktusait), illetve amelyeket valamely uniós intézmény indított egy másik intézmény ellen. Az egyéb ilyen típusú keresetek – különösen a magánszemélyek által indított keresetek – első fokon a Törvényszék hatáskörébe tartoznak.
• Az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset: ezzel lehetséges felülvizsgálni az Unió intézményei, szervei és hivatalai mulasztásait. Azonban csak azt követően nyújtható be, hogy az intézményt felszólították, hogy járjon el. A mulasztás jogszerűtlenségének megállapítását követően az érintett intézmény megfelelő intézkedések megtételével köteles véget vetni a mulasztásnak. 
• A fellebbezés: a Törvényszék ítéleteivel és végzéseivel szemben (lásd ezután) a Bírósághoz lehet fellebbezni – kizárólag jogkérdésekben. Ha a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék határozatát. Ha az ügyben ítélet hozható, a Bíróság maga dönt a jogvitában. Ellenkező esetben a Bíróság az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, amely kötve van a fellebbezési eljárás során a Bíróság által hozott határozathoz.

Az Európai Törvényszék hatáskörébe a következő ügyek tartoznak:

• A természetes és jogi személyek által benyújtott keresetek: ezek az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen (amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket), illetve rendeleti jellegű jogi aktusok ellen irányulnak (amelyek közvetlenül érintik őket, és amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket), valamint amelyek tárgya valamelyik intézmény, szerv vagy hivatal mulasztása; ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel az Európai Bizottság pénzbírságot szabott ki rá.
• A tagállamok által az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetek.
• A tagállamok által az Európai Tanács ellen benyújtott, az állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintő keresetek, valamint azon intézkedések ellen benyújtott keresetek, amelyeket az Európai Tanács végrehajtási jogkörében eljárva hozott.
• Az Európai Unió intézményeivel, szerveivel, illetve hivatalaival vagy alkalmazottaival szembeni kártérítési keresetek.
• Az Európai Unió által kötött, kifejezetten a Törvényszék hatáskörét kikötő szerződésre vonatkozó jogviták.
• Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) ellen indított, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos keresetek.

• Az Európai Unió intézményei és személyi állománya közötti, munkaügyi és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó jogviták.

Hogyan működik az Európai Unió Bírósága?

Az Európai Bíróságot 27 bíró és 11 főtanácsnok alkotja. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelölt személyeknek a szóban forgó feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. Megbízásuk hat évre szól, és megújítható. Olyan személyek közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok.

A luxembourgi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a bírák maguk közül választják meg hároméves, megújítható időtartamra. Az elnök irányítja az EUB munkáját, és elnököl a legnagyobb létszámú ítélkező testületek tárgyalásain, illetve tanácskozásain. Az elnökhelyettes segíti az elnököt feladatai ellátásában, és az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti őt.

A főtanácsnokok segítik a Bíróság munkáját. Az a feladatuk, hogy a folyamatban lévő ügyekben – pártatlanul és függetlenül eljárva – előterjesszék jogi szakvéleményüket, az ún. „indítványt”.

A Bíróság hivatalvezetője az intézmény főtitkári teendőit látja el: a Bíróság elnökének felügyelete alatt ő irányítja a különböző szervezeti egységeket.

Az EUB vagy teljes ülésben, vagy (a tizenöt bíróból álló) nagytanácsban, vagy öt-, illetve háromtagú tanácsokban jár el.

A Bíróság alapokmányában meghatározott kivételes esetekben (többek között az európai ombudsman felmentésének bejelentése vagy a kötelezettségeit megszegő európai biztos hivatalból való felmentése esetén), valamint akkor, ha úgy találja, hogy egy ügy különös jelentőséggel bír, az EUB teljes ülésben jár el. Az eljárásban félként részt vevő tagállam vagy uniós intézmény kérelmére, valamint a különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben a Bíróság nagytanácsban ülésezik. Egyéb ügyekben öt- vagy háromtagú tanácsban jár el. Az öt bíróból álló tanács elnökeit három évre, míg a három bíróból álló tanács elnökeit egyéves időtartamra választják.

Az Európai Törvényszék 54 bírából áll, minden tagállamból kettő. Megbízásuk hat évre szól és megújítható. A Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. A hivatalvezetőt is a bírák nevezik ki hatéves időtartamra.

A bírák feladatukat pártatlanul és teljesen függetlenül látják el. A Bírósággal ellentétben a Törvényszéken nincsenek állandó főtanácsnokok. A főtanácsnok feladatkörét ugyanakkor kivételesen egy erre kijelölt bíró láthatja el.

A Törvényszék a hozzá beérkezett ügyeket három vagy öt bíróval eljáró tanácsokban vagy egyesbíróként eljárva bírálja el. Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben tizenöt bíróból álló nagytanácsban eljárva is határozhat. Az öt bíróval eljáró tanácsok elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. A Törvényszéknek van saját hivatalvezetője, azonban egyéb szükségletei tekintetében az intézmény igazgatási és nyelvi szervezeti egységeit veszi igénybe.

Az Európai Bíróság eljárásrendje

A bírósági eljárás írásbeli szakaszból és – adott esetben – nyilvános szóbeli szakaszból áll. Különbséget van azonban az előzetes döntéshozatali eljárás és az egyéb eljárások (közvetlen keresetek és fellebbezések) között.

• Eljárás megindítása és írásbeli szakasz előzetes döntéshozatali eljárásban: a tagállami bíróság az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdéseket terjeszt elő, általában a nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően meghozott bírósági határozat formájában. Miután az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordították a kérelmet, a hivatalvezető kézbesíti azt az alapeljárásban részt vevő feleknek, valamint a tagállamoknak és az Unió intézményeinek. A hivatalvezető a Hivatalos Lapban közleményt tesz közzé, amelyben megjelöli a feleket és a kérdések tartalmát. A feleknek, a tagállamoknak és az intézményeknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy írásbeli észrevételeiket a Bíróság elé terjesszék.
• Eljárás megindítása és írásbeli szakasz közvetlen kereset alapján indult eljárásokban és fellebbezéseknél: csak a Hivatalhoz címzett írásbeli keresetlevéllel lehet a Bírósághoz fordulni. A hivatalvezető a keresetet közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, megjelölve a kérelem jogalapját és a felperes kereseti kérelmét. A keresetet kézbesítik a többi félnek, akiknek a kézbesítést követő két hónapon belül kell ellenkérelmet vagy válaszbeadványt előterjeszteniük. Adott esetben a felperes jogosult választ, az alperes pedig viszonválaszt előterjeszteni. Ezen iratok benyújtási határidejét szigorúan be kell tartani.

E két keresettípus esetén a Bíróság elnöke egy előadó bírót, az első főtanácsnok pedig egy főtanácsnokot jelöl ki, akiknek az a feladata, hogy figyelemmel kísérjék az ügy lefolytatását.

• Előkészítő intézkedések: mindegyik eljárás esetén az írásbeli szakasz lezárását követően a felek három héten belül nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e tárgyalás tartását, és ha igen, miért. A Bíróság határoz arról, hogy szükséges-e bizonyításfelvétel, hogy az ügyet melyik ítélkező testület elé utalják, valamint hogy szükséges-e nyilvános tárgyalást tartani, amelynek határnapját az elnök tűzi ki.
• A nyilvános tárgyalás és a főtanácsnok indítványa: ha a Bíróság úgy dönt, hogy tárgyalást tart, akkor az ügyet nyilvános tárgyaláson, az ítélkező testület és a főtanácsnok előtt folytatják le. Ők kérdéseket tehetnek fel a feleknek. Néhány héttel később a főtanácsnok ismerteti indítványát a Bíróság előtt, szintén nyilvános tárgyaláson. Ennek során részletesen elemzi a jogvitát, és különösen annak jogkérdéseit, majd a Bíróság elé terjeszti válaszjavaslatát. Ezzel az eljárás szóbeli szakasza lezárul. Ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel, a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor.
• Az ítéletekről a bírák az előadó bíró által készített ítélettervezet alapján határoznak. Az adott tanács bármelyik bírája javasolhat módosításokat. A Bíróság egyszerű többséggel határoz. Az ítéletet csak az azon a szóbeli tanácskozáson részt vevő bírák írják alá. Az ítéleteket nyilvános ülésen hirdetik ki. Az ítéleteket és a főtanácsnoki indítványokat a kihirdetés, illetve az ismertetés napjától kezdve a CURIA honlapon el lehet érni. Később ezeket legtöbb esetben közzéteszik a Határozatok Tárában.

Az Európai Törvényszék eljárásrendje

A Törvényszéknek saját eljárási szabályzata van. Főszabály szerint az eljárást egy-egy írásbeli és szóbeli szakasz alkotja. A Törvényszék előtt a Hivatalnak címzett, ügyvéd vagy meghatalmazott által benyújtott írásbeli keresetlevéllel lehet eljárást indítani. A kereset főbb pontjait valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hivatalvezető kézbesíti a keresetet az ellenérdekű félnek, aki a kézbesítéstől számított meghatározott határidőn belül terjesztheti elő ellenkérelmét. A közvetlen keresetek esetében a felperes főszabály szerint jogosult választ benyújtani, amelyre az alperes viszonválaszt nyújthat be.

A tagállamok, az Európai Unió intézményei, illetve minden olyan személy, aki igazolja, hogy a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik, beavatkozó félként beléphet az eljárásba. A beavatkozó fél beadványt nyújt be, amelyben támogatja vagy ellenzi az egyik fél kereseti kérelmeit. A beadványra a felek később válaszolhatnak. Az eljárás esetleges szóbeli szakaszában nyilvános tárgyalást tartanak. Ennek során az ügyvédek és a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek. Az előadó bíró a tárgyalásra készített összegző jelentésben összefoglalja a tényállításokat, valamint a felek, illetve adott esetben a beavatkozók által felhozott érveket. Ezt az iratot az eljárás nyelvén elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

A bírák ezt követően az előadó bíró által készített ítélettervezet alapján hozzák meg határozatukat, majd nyilvános tárgyaláson kihirdetik az ítéletet.

A Törvényszék által hozott határozatok ellen – két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben – az Európai Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani.

Az Európai Törvényszék előtti eljárás ingyenes. Ugyanakkor a nemzeti bíróság előtt eljárásra jogosult ügyvéd költségei, akit a feleknek meg kell bízniuk jogi képviseletük ellátásával, nem az EUB-t, hanem a feleket terhelik. Azonban bármely olyan személy, aki nem tudja fedezni az eljárás költségeit, költségmentességet kérhet.

Hogy épül fel az Európai Unió Bíróságának szervezete?

Az intézmény valamennyi szervezeti egysége az EUB hivatalvezetőjének irányítása alá tartozik a bíróság elnökének felügyelete alatt.

E szervezeti egységek lényegében három csoportba sorolhatók: az Adminisztrációs Főigazgatóságot az adminisztratív hátteret biztosító szervezeti egységek alkotják, a Többnyelvűség Főigazgatósághoz a nyelvi szolgálatok tartoznak, az Információs Főigazgatóság pedig az információval foglalkozó szervezeti egységeket öleli fel.

A Kutatási és Dokumentációs Igazgatóság, valamint a Protokoll és Látogatásszervezési Igazgatóság a Bíróság hivatalvezetőjének közvetlen alárendeltségében működik.

E szervezeti egységek mindkét igazságszolgáltatási fórum, a Bíróság és a Törvényszék munkáját is segítik, de a két fórumnak külön hivatala van a megfelelő ügymenet, valamint az eljárási iratok kézhezvételének, kézbesítésének és megőrzésének biztosítása érdekében.

Ki az Európai Unió Bíróságának magyar tagja?

Csehi Zoltán 2021 óta a luxembourgi bíróság magyar tagja. Jelenleg a tizedik tanács elnöke és az ötödik tanács tagja. Előtte 2016 és 2021 között a Törvényszék bírája volt. A jogi mellett művészettörténeti diplomája is van. Luxembourgi megbízatása előtt kutatómunkát végzett és különféle egyetemeken oktatott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polgári Jogi Tanszékének vezetője. 

A luxembourgi törvényszék magyar tagjai:

• Kecsmár Krisztián 2021 óta. 2016 és 2018 között a magyar Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt
• Tóth Tihamér 2022 óta. Kinevezése előtt ügyvédként és versenyhivatali vezetőként dolgozott 

Melyek jelenleg a Magyarország szempontjából fontos Európai Unió Bírósága előtti eljárások?

Az Európai Bizottságnak a magyar állammal szemben indított kötelezettségszegési eljárásai már bírósági szakaszba léptek az EUB-n a következő ügyekben:

• Eljárás az ún. „gyermekvédelmi” törvénycsomag, azaz melegellenes törvénycsomag egyes diszkriminatív és szólásszabadságot sértő rendelkezései miatt. (Az Európai Bizottság keresetéhez az Európai Parlament és 15 uniós tagállam is csatlakozott.)
• Eljárás a Klubrádió önkényes frekvencia-megvonása miatt.
• Eljárás a cement, homok és kavics kivitelének korlátozása miatt.  
• Eljárás az orvosi kannabisz gyógyászati felhasználásának egy ENSZ-szavazáson történt magyar elutasítása miatt. Ez ellentétes volt az elfogadott uniós állásponttal. 
• Új eljárás az EUB korábbi ítéletének végre nem hajtása miatt. Az EUB 2020-ban uniós joggal ellentétesnek ítélte a külföldiek válogatás nélküli tömeges szerbiai visszakényszerítését, mert az a kollektív kiutasítás tilalmába ütközik. Az Európai Bizottság 2023-ban napi bírság megállapítását kérte a Bíróságtól.

Milyen európai uniós bírósági ítéleteket nem hajtott végre Magyarország?

2023. december 31-ig összesen 17 olyan európai bírósági ítélet született kötelezettségszegési eljárásokban, amelyeknél az alperes a magyar állam volt. Az ítéletek nyílt figyelmen kívül hagyása éveken át nem volt jellemző a magyar államra, jóllehet, előfordultak esetek, amikor a késedelmes végrehajtás azzal járt, hogy az EUB ítélete és az az alapján megtett lépések az okozott kárt már nem tudták helyrehozni.

Néhány éve azonban súlyos problémák merültek fel az EUB ítéleteinek magyarországi végrehajtásánál.  Ezek addig vezettek, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikke alapján az EUB elé idézte a magyar államot, mert az nem tett eleget az EUB ítéletében foglaltaknak.

Itt most négy olyan ítélettel foglalkozunk részletesebben, amelyek végrehajtása (illetve a végrehajtásuk elmaradása) bemutatja, milyen változatos eszközöket alkalmaz a kormány arra, hogy gyengítse az EUB ítéleteinek a magyar jogi környezetre gyakorolt hatását.

A bírák kényszernyugdíjazása

2012-ben az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásását célzó első lépések egyikeként a kormánytöbbség 70-ről 62 évre csökkentette a bírák kötelező nyugdíjkorhatárát.  Ez 229 bíró azonnali kényszernyugdíjazását jelentette. Nekik 2012. június 30-ával nyugdíjba

kellett vonulniuk. 2012 novemberében az EUB aztán kimondta, hogy ez a jogszabály életkoron alapuló, az elérni kívánt célokkal arányban nem álló eltérő bánásmódot eredményez. A kormány valódi célja az volt, hogy kicserélje a bíróság vezető garnitúráját. Amit sikerült is elérnie.

Bár az Országgyűlés elfogadta a 2013. évi XX. törvényt, amely úgy rendelkezett, hogy a kötelező nyugdíjkorhatárt fokozatosan csökkentik, és megengedte a már kényszernyugdíjazott bíráknak, hogy visszahelyezésüket kérjék bírói tisztségükbe, de ez nem javított érdemben a helyzeten. Merthogy a bírák csak abban az esetben kérhették visszahelyezésüket korábbi bírósági vezetői tisztségükbe, ha azt időközben más nem töltötte még be. A tömeges kényszernyugdíjazás után egy évvel azonban már csak néhány betöltetlen vezetői tisztség maradt. A 37 korábban „valódi” igazgatási vezetői pozíciót betöltő bíró közül végül csak négyet helyeztek vissza vezetői tisztségébe. Vagyis a legtapasztaltabb bírósági vezetők közel 90%-át eltávolították a rendszerből. Ezen túl megnyílt annak a lehetősége, hogy bírósági vezetőknek a kormányhoz lojális bírákat nevezzenek ki.

Az EUB ítéletét tehát formálisan végrehajtották, azonban oly módon, hogy az a jogsértést nem orvosolta teljes egészében, és a jogsértés rendszerszintű hatása fennmaradt.

A civilellenes törvény késedelmes hatályon kívül helyezése

2020. június 18-án az EUB ítéletet hozott a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: civilellenes törvény) miatt  indított kötelezettségszegési eljárásban. Az EUB megállapította, hogy a törvény hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a megbélyegzett civil szervezetekkel szemben. Az EUB tehát megerősítette, hogy a civilellenes törvény indokolatlan beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához való jogba, a személyes adatok védelméhez való jogba, valamint az egyesülési jogba. Az EUB azt is megállapította, hogy a bevezetett intézkedések „alkalmasak arra, hogy Magyarországon a szóban forgó egyesületekkel és alapítványokkal szemben általános bizalmatlanságot teremtsenek és megbélyegezzék őket”.

Mindezek ellenére az ítélet meghozatalát követően az igazságügyi miniszter mégis azt nyilatkozta, hogy a civiltörvény célkitűzése a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása, „amelynek jogszerűségét [az EUB] ítélete megerősítette”. Ahogy arról is beszélt, hogy az EUB döntése „nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna”. 2020. június 19-én egy rádióinterjúban a miniszterelnök pedig azt mondta az ítéletről, hogy Nyugat-Európában „liberális imperializmus” van, a nemzetközi bíróságok „gyakran részei ennek a hálózatnak”, a „Soros-féle nemzetközi hálózatnak”.

Ezek után a civilellenes törvény azonban még sokáig hatályban maradt az ítélet kihirdetését követően is, sőt azt a civil szervezetek hátrányára alkalmazták is. 2020 augusztusában – az EUB ítélete után! — a kormány egyik közalapítványa arra hivatkozva utasította el egy civil szervezet uniós finanszírozási pályázatát, hogy a szervezet nem felel meg a civilellenes törvény előírásainak. Sőt, szeptemberben kifejezett előírásként vezette be a közalapítvány, hogy a pályázatok benyújtásának előfeltétele egy nyilatkozat aláírása arról, hogy a civil szervezet megfelel a törvényben foglaltaknak, és ezt az előírást csak 2021 februárjában törölték el.

2021. január 18-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy felszólító levelet küld a kormánynak, amiért nem tett eleget az EUB ítéletének. 2021 áprilisában a kormánytöbbség végül hatályon kívül helyezte a civilellenes törvényt, és ezzel – tíz hónapos késéssel – eleget tett az ítéletben foglaltaknak.

2021 júniusában a kormány elfogadott egy rendeletet, amely előírta, hogy a civil szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk valamennyi természetes személy adományozójuk nevét. Végül a jogszabály, amely szembement az EUB ítéletével, rövid életűnek bizonyult és a kormány júliusban hatályon kívül helyezte.

A helyzet így is sokat romlott. Megalkották 2018-ban a „Stop Soros” törvényt, amely egyebek mellett börtönnel fenyegeti a menekülők civil segítőit.  Az Állami Számvevőszék ellenőrzése alá helyezték a civil szervezeteket. 2024-ben elkezdi működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely bírósági jogorvoslat nélküli eljárásban vizsgálódhat a munkájukat tisztességesen végző, a közjót szolgáló civil szervezeteknél, és adhat ki pecsétes papírt arról, hogy a kormánynak nem tetsző egyesületek, alapítványok veszélyt jelentenek a nemzeti szuverenitásra, külföldi érdekeket szolgálnak, azaz hazaárulók.

A visszakényszerítések folytatása az EUB ítélete ellenére

2020. december 17-én az EUB ítéletet hozott, amelyben többek között megállapította, hogy a visszakényszerítésekre vonatkozó, 2016 júliusa óta hatályos hazai jogi szabályozás (és gyakorlat) uniós jogba ütközik.

A visszakényszerítések (vagyis a csoportos kitoloncolások) azonban az ítélet meghozatala után is folytatódnak. A csoportos kitoloncolásokban Szebiába visszadobottak száma a rendőrség adatai szerint százezrekre tehető. (Igaz, egy-egy külföldi többször is megpróbál szabálytalanul belépni magyar területre – már csak azért is, mert szabályosan nincsen rá módja. Magyarországon évek óta nem működik a menedékjog.)

Válaszul a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége 2021 januárjában felfüggesztette itteni tevékenységét – ilyen lépésre először került sor az ügynökség történetében. Ezenkívül 2021. június 9-én az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, amiért az nem teljesítette az EUB ítéletében foglaltakat. Végül 2021. november 12-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy újra kötelezettségszegési eljárást indít a magyar állammal szemben, amiért az továbbra sem teljesítette az EUB ítéletében foglaltakat, és az EUB-től átalányösszegű pénzügyi szankció és napi kényszerítő bírság kiszabását kérte Magyarországgal szemben.

A kormány amellett, hogy az ügyben továbbra is szembeszegül az EUB-val, lehetőséget keresett arra, hogy ezt a magyar Alkotmánybíróság segítségével tegye: 2021 februárjában az igazságügyi miniszter indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, az EUB ítélete összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel, és mondja ki, az EUB ítélete Magyarországon nem végrehajtható. Az Alkotmánybíróság azonban nem adott zöld utat a kormánynak arra, hogy figyelmen kívül hagyja az EUB fenti ítéletét: 2021. decemberi határozatában úgy foglalt állást, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés, amelyre a miniszteri indítvány irányult, nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem. Ugyanakkor az AB határozat számos rendkívül problematikus megállapítást tartalmaz az EU-s jog elsőbbsége, Magyarország „alkotmányos identitásának” védelme, valamint az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás körében.

Az ítélet ellenére is megmaradt a menedékkérők nagykövetségi eljárása

2023. június 22-én hozott ítéletet az EUB abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett azért, mert Magyarország területén gyakorlatilag nem lehet beadni menedékkérelmet, hanem csak a belgrádi és kijevi (!) nagykövetségünkön lehet kezdeményezni. A luxembourgi ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, és biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek. 

A 2020 májusa óta élő szabályozás szerint „a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot” az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bírálja el. Amennyiben a döntés pozitív, akkor a menedékkérő beutazhat Magyarországra, hogy formálisan is menedékkérelmet nyújtson be. A beutazás elutasítása esetén a kérelmezőt pusztán egy nehezen érthető e-mailben értesítik erről – anélkül, hogy megjelölnék az elutasítás indokait, és értesítenék arról, hogy joga van fellebbezni.

2022 végéig – két és fél év alatt – összesen 783 esetben kértek időpontot szándéknyilatkozat benyújtására, és csak 97 ügyben adott erre lehetőséget a belgrádi nagykövetség. A szándéknyilatkozat benyújtók közül pedig mindössze csak 4 család  léphetett be így  Magyarországra, és adhatott be menedékkérelmet.

Az EUB ítélete ellenére egy 2023. szeptemberi salátatörvény 2024. december 31-ig meghosszabbította a jogellenes nagykövetségi rendszert.