Európai Parlament: jelentése, szerepe, működése

Mi az Európai Parlament?

Az EP az Európai Unió (EU) egyik alapintézménye, amelynek széles hatásköre van az EU jogalkotási és költségvetési folyamataiban. Az EP az Unió törvényhozói szerveként szorosan együttműködik az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal. A Parlament az EU tagállamainak 5 éves időtartamra választott képviselőiből áll, székhelye Strasbourgban van, de rendszeresen ülésezik Brüsszelben is.

Mióta van Európai Parlament?

Az Európai Parlament elődje, az Európai Parlamenti Közgyűlés az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió vagy ESZAK) létrehozásával egy időben jött létre. Az ESZAK 1951-ben alakult meg a párizsi szerződéssel. Az ehhez kapcsolódó intézményrendszer részeként 1952-ben jött létre az Európai Parlamenti Közgyűlés, amely a tagországok nemzeti parlamentjeinek delegáltjaiból állt. Az Európai Parlamenti Közgyűlés tanácskozási jogkörrel rendelkezett, de nem volt tényleges jogalkotási hatásköre.

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) vagy más néven a Közös Piacot 1957-ben a római szerződéssel hozta létre az ESZAK hat alapító állama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK és Olaszország. Az EGK-hez kapcsolódóan a Közgyűlés jogköre és szerepe tovább bővült, és 1962-ben az intézmény neve Európai Parlament lett. Az Európai Parlament tagjait 1979 óta általános és közvetlen választásokon választják.

Idővel az Európai Unió alapító szerződései (az Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Lisszaboni Szerződés) révén az EP hatáskörét tovább erősítették.

Mi az Európai Parlament szerepe?

Az Európai Parlament kulcsfontosságú szereplővé vált az európai politikai folyamatokban. A választópolgárok közvetlenül befolyásolhatják az EP összetételét az európai parlamenti választások révén. Az Európai Parlamentnél már csak ezért is hazugság „a senki által nem választottak brüsszelezése”. Éppenséggel a Parlament biztosítja legközvetlenebbül, hogy az uniós döntéseket demokratikusan, az európai polgárok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg.

Az Európai Parlament számos kérdésben döntéseket hoz, amelyek hatással vannak az európai polgárok életére. Ugyan nem kezdeményezhet önállóan törvényeket, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos területen.

Hogyan épül fel az Európai Parlament?

Az EP összetétele és működése a következő elemekre épül:

• Képviselők: Az EP-nek jelenleg 705 képviselője van, akik az uniós tagállamok országos európai választásain elért eredményük alapján kerülnek be a Parlamentbe. Az EP-be történő bejutásukat az egyes tagállamok saját választási rendszerei szabályozzák. A nagyobb országok több képviselőt küldenek, a „csökkenő arányosság” elve azonban biztosítja, hogy a kevésbé népes tagállamoknak egy főre vetítve több képviselői hely jusson. A legtöbb képviselő németországi, 96-an vannak. A legkevesebben a máltai, luxemburgi és ciprusi képviselők vannak: hatan-hatan. Magyarországnak 21 képviselői hely jut, vagyis a közgyűlés 3%-a, miközben az uniós lakosságnak csak a 2,1%-a él nálunk.
• Frakciók: Az Európai Parlamentben formálisan nincsen kormányoldal és ellenzék. A képviselők politikai csoportokba, azaz frakciókba szerveződnek, amelyek hasonló politikai elképzeléseket vallanak. A frakciók politikai pártokhoz tartozó képviselők összefogásai. Egy frakció létrehozásához legalább 25 képviselőre van szükség, akik legalább a tagállamok negyedét képviselik. Egy képviselő csak egy csoporthoz tartozhat. Aki nem tartozik egyikhez sem, az független képviselőként dolgozik. Ők többnyire elég súlytalanok a frakcióhoz tartozó képviselő társaikhoz képest. (A fideszes képviselők 2021 és 2024 között ilyenek voltak.)
• 1979-től 2024-ig a két legnépesebb frakciója a jobbközép Európai Néppártnak és a balközép Európai Szocialisták Pártjának volt, előbbi frakciójának a neve: Európai Néppárt Képviselőcsoport (EPP), utóbbi frakciójának a neve: Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Az EP-n belül sokkal lazább a frakciófegyelem, mint a nemzeti törvényhozásokban.
• Elnök és alelnökök: Az Európai Parlamentet egy elnök irányítja, akit az EP képviselői választanak meg. Az elnököt 14 alelnök segíti a munkájában. A vezető tisztségviselőket két és fél évre választják, vagyis egy parlamenti ciklusban két garnitúra váltja egymást.
• Bizottságok: A bizottságok tagjai az EP képviselőiből állnak, és szakértői csoportonként vizsgálják és dolgozzák fel az uniós jogalkotási kezdeményezéseket.  A parlamenti bizottságok különböző szakterületekre specializálódnak (például környezetvédelem, gazdaság és pénzügy, külügyek stb.) A 2019-2024-es ciklusban 20 parlamenti bizottság működik. A bizottságok 25-88 képviselőből állnak, és mindegyik saját elnökkel, elnökséggel és titkársággal rendelkezik. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülés összetételét tükrözi.
• Az állandó bizottságok mellett a Parlament egyedi kérdésekkel foglalkozó ideiglenes bizottságokat állíthat fel, illetve vizsgálóbizottságokat hozhat létre a közösségi jog megszegésének vagy nem megfelelő alkalmazásának kivizsgálása céljából. Ez történt például Magyarország esetében is, amikor a közgyűlés arra szólította fel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot (LIBE), hogy tekintettel az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélye miatt készítsen jelentést a magyar jogállamisági és alapjogi helyzetről. A vizsgálóbizottságot eleinte Judith Sargentini, majd Gwendoline Delbos-Corfield zöld párti képviselők vezették. Mindkét jelentést, amely a 7. cikk szerinti eljárás megkezdését, majd fenntartását javasolta, nagy többséggel fogadta el az EP 2018-ban és 2022-ben.

Milyen jogkörei vannak az Európai Parlamentnek?

Az Európai Parlament számos fontos funkciót lát el az EU politikai rendszerében, például:

Jogalkotás

Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el. Ez nevezik együttdöntésnek. A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlamentnek és az Unió Tanácsának a különféle területeken (például gazdasági irányítás, bevándorlás, energia, közlekedés, környezetvédelem és fogyasztóvédelem).

Miféle jogalkotási eljárásokban vesz részt az EP?

• Uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján.
• Nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz.
• Dönt az Európai Unió bővítéséről.
• Ellenőrzi az Európai Bizottság munkaprogramját, és jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt.

Kontroll funkció, felügyelet

• Demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett.
• Megválasztja az Európai Bizottság elnökét, és jóváhagyja a biztosi testületet. Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet.
• Elfogadja vagy nem fogadja el a Bizottság zárszámadását az EU-költségvetés előző évi végrehajtásáról.
• Kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatokat indít.
• A monetáris politika témájában megbeszéléseket folytat az Európai Központi Bankkal.
• Kérdéseket intéz a Bizottsághoz és az Európai Unió Tanácsához.
• Választási megfigyelést végez.

Költségvetés

Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt alakítja ki az EU hosszú távra szóló költségvetését, a többéves pénzügyi keretét. A Parlamentnek jogában áll elfogadni vagy elutasítani a költségvetést. Érdekesség, hogy az EP költségvetése az uniós intézmények teljes adminisztratív költségeinek egy ötödére rúg, és az EU általános költségvetésének körülbelül 1,2%-át teszi ki. (Az uniós finanszírozás túlnyomó többségét a tagállamok kapják.)

Mik az Európai Parlament kiemelt témái, feladatai?

Az Európai Parlament nem csak az EU demokratikus értékeinek erősítésért dolgozik, hanem a globális szinten történő demokrácia és emberi jogok támogatásáért is. Az alábbi témák mentén az Európai Parlament aktívan részt vesz az EU és a globális közösség előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében és az európai polgárok életének javításában:

Az alapvető jogok védelme az Unióban

Az Európai Parlament elkötelezett az alapvető emberi jogok, mint például a szólásszabadság, vallásszabadság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett az EU területén. Az EP részt vett az Európai Unió Alapjogi Chartájának előkészítésében, és biztosítja, hogy az EU intézkedései és jogszabályai összhangban legyenek a Charta rendelkezéseivel.

Az emberi jogok védelme az EU-n kívül

Az EP aktív szerepet vállal az emberi jogok védelmében globális szinten is. Támogatja azokat, akiknek jogait sértik, fellép a jogsértések ellen, és kiáll a jogvédők mellett. Jól mutatja az EP globális felelősségérzetét az is, hogy a Parlament 1988 óta évente kiosztott emberi jogi elismerését, a Szaharov-díjat  egyetlen kivétellel minden egyes alkalommal az Unión kívül tevékenykedő személy vagy szervezet kapta meg.

A demokrácia támogatása világszerte

Az Európai Parlament elkötelezett a demokratikus értékek terjesztése mellett, támogatva a demokratikus intézményeket és folyamatokat a világ különböző részein.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem

Az EP fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, támogatva a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmi intézkedéseket.

A gazdasági növekedés és munkahelyteremtés elősegítése

Az Európai Parlament az EU gazdasági és szociális fejlődésének elősegítésén dolgozik, beleértve a munkahelyteremtést, az innovációt és a fenntartható gazdasági növekedést.

Migráció és menekültügy

Az EP foglalkozik a migráció és menekültügy kérdéseivel, keresve az egyensúlyt az emberi jogok tiszteletben tartása és az európai társadalmak biztonsága között.

Ösztönzi a párbeszédet az érintett felekkel, beleértve a civil társadalmat és az emberi jogi szervezeteket. Az EP rendszeresen tart meghallgatásokat, konferenciákat és egyeztetéseket a témában.

A digitális átállás és adatvédelem

Az EP figyelmet szentel a digitális átállás kihívásainak és lehetőségeinek, valamint az adatvédelem fontosságának az online térben.

Hogyan működik? Hogyan zajlik a munkavégzés?

Az Európai Parlament munkája a jogalkotási, ellenőrzési és képviseleti funkciókat foglalja magában.

Mi a plenáris ülés?

Az EP plenáris ülésein, vagyis parlament ülésein a választott képviselők havonta több alkalommal vitatnak és szavaznak meg jogszabályokat, politikai nyilatkozatokat, valamint az EP működésére vonatkozó kérdéseket.

A vita a parlament véleményének kialakításáért folyik, hogy minél szélesebb támogatottsággal működhessenek együtt a másik két nagy uniós intézménnyel, Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságának. A parlament három nagy képviselőcsoportja (a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok) egyikének sincsen abszolút többsége, ezért általában megegyezésre törekszenek, hogy közösen szavazzák meg a kompromisszumos javaslatokat.

A plenáris üléseket Brüsszelben vagy Strasbourgban tartják, és azokon jelen vannak az európai képviselők, a Bizottság és a Tanács képviselői. Olykor meghívják a tagállamok képviselőit is. Szavazni természetesen csak az EP-képviselők szavazhatnak.

A plenáris ülések nyilvánosak, és élőben közvetítik őket az EP honlapján. Az uniós nyilvánosság, az uniós polgárok így kontrollálhatják a döntési folyamatokat.

Hány nyelvet használnak az EP-ben?

Az EP a tagállamok hivatalos nyelvein folytatja munkáját. Ez jelenleg 24 nyelvet jelent. Minden dokumentumot minden hivatalos nyelven elérhetővé kell tenni. Ez biztosítja, hogy minden képviselő és polgár megértse az uniós döntéseket, és lehetővé teszi a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását.