háborús bűnök, bűncselekmények

A háborús bűncselekmények közé tartoznak olyan cselekedetek, mint a civilek és sebesültek célzott támadása, kínzás, szexuális erőszak, etnikai tisztogatás és más, a háborús körülmények között elkövetett súlyos jogsértések. A háborús bűncselekményekre vonatkozó jogi felelősség nem korlátozódik egyénekre, ugyanis például egy állam is felelősségre vonható háborús bűncselekmények miatt. (Lásd még emberiesség elleni bűncselekmények!)

Az elmúlt évszázadok során a nemzetközi közösség számos mechanizmust hozott létre a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására. Az egyik leghíresebb kezdeményezés a Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása volt és a nürnbergi perek. Ezekben náci vezetőket háborús, emberiség elleni és béke elleni bűnökkel vádolták meg és ítéltek el.

Az elmúlt évtizedekben két jelentős nemzetközi büntetőbíróság működött, a (Hágai) Nemzetközi Törvényszék (ICTY) és a Ruandai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTR). Az ICTY a Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálta, míg az ICTR a ruandai népirtás idején elkövetett bűncselekményekkel foglalkozott.

Az egyik legjelentősebb jelenkori intézmény a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely a Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Az ICC állandó nemzetközi büntetőbíróságként működik, és hatáskörébe tartoznak a háborús bűncselekmények, az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás ügyei. Ezen intézmények létrehozása és működése azt szimbolizálja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezett a háborús bűncselekmények elleni fellépés iránt, és igyekszik biztosítani, hogy az elkövetők ne maradjanak büntetlenül a nemzetközi jogszabályok megsértése esetén. Ezek az intézmények nemcsak jogi eljárásokat biztosítanak, hanem hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához is.