Akta: Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

A rendőrség megszüntette a nyomozást a tavaly Devecseren kődobálással végződő cigányellenes demonstráció ügyében. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény nem történt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint pedig igen, ezért panasszal él a határozat ellen.

A hvg.hu-n megjelent hír és telefonos interjú szerint a bukaresti román-magyar meccsre tartó szurkolók egy része megtámadta a konyári általános iskolát, ahol a roma gyerekeket fenyegették. Az esetről kiadott rendőri közlemény szerint semmi ilyesmi nem történt, a szurkolók egy buszmegállóban dohányoztak és énekeltek, szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ugyanakkor több mint 20 személyt igazoltattak. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint bármelyik verzió felel is meg a valóságnak, a rendőrség nagy eséllyel hibázott.

Civil szervezetek üdvözlik, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát, de hangsúlyozzák: kormányzati lépések szükségesek a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán.

2013. február 13-án Balassagyarmaton külföldiekkel beszélgettünk a gyűlölet-bűncselekményekről.

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

A Jobbik 2012. október 17-én demonstrációt tartott a miskolci Avas-lakótelepen. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen és megfelelően biztosította a rendezvényt.

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

A devecseri tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia, hiszen az már a beszédek elhangzásakor elvesztette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők betondarabokat dobáltak. Emberi jogi szervezetek nyílt levéllel fordulnak a belügyminiszterhez és a rendőrfőkapitányhoz intézkedéseiket kérve.

A bíróság a családjukat védő romákat magyarok elleni erőszak miatt ismét súlyos börtönbüntetésre ítélte.

Emberi jogi szervezetek javaslataikkal hívják fel a jogalkotó figyelmét, hogy az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, így a megrongált vagyontárgy tulajdonosa és a zaklatás sértettjének védelmét.

A hét folyamán, Nagykanizsán lakóházakra fújt romaellenes feliratok készítői gyűlölet-bűncselekményt követtek el, amelyet a Büntető Törvénykönyv tilalmaz. Emiatt a jogvédők a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tesznek.

Négy civil szervezet közbenjárásának köszönhetőn kikerült egy BM dokumentumból a célcsoport etnicizáló, stigmatizáló meghatározása.

A Magyar Helsinki Bizottság 2012. április 13-án panaszt nyújtott be a Pest Megyei Főügyészséghez, amiért a rendőrség nyolc hónap nyomozást követően bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást a 2011-es Magyar Sziget fesztiválon Tyirityán Zsolt által tett gyűlöletkeltő kijelentések ügyében.

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Háttér Társaság egyéves programjában, amelynek célja volt, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak helyzetét javítsa, elősegítse a hatékonyabb hatósági fellépés kialakítását, ezzel hozzájáruljon … Tovább olvasom