Akta: Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy nem a szólásszabadság része, hanem jogsértő magatartás, ha egy polgármester „romaerőszak” ellen szervez tüntetést, ott felszólal, cigányokat gyanúsít meg gyilkossággal, utóbb pedig az önkormányzat lapjába ír cigányozó cikkeket. Ehhez még csak az sem kell, hogy – mint esetünkben – kiderüljön: a rasszista gyűlölködést kiváltó szörnyű bűncselekményt egy magyar nemzetiségű ember követte el.

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

A rendőrség megszüntette a nyomozást a tavaly Devecseren kődobálással végződő cigányellenes demonstráció ügyében. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény nem történt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint pedig igen, ezért panasszal él a határozat ellen.

A hvg.hu-n megjelent hír és telefonos interjú szerint a bukaresti román-magyar meccsre tartó szurkolók egy része megtámadta a konyári általános iskolát, ahol a roma gyerekeket fenyegették. Az esetről kiadott rendőri közlemény szerint semmi ilyesmi nem történt, a szurkolók egy buszmegállóban dohányoztak és énekeltek, szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ugyanakkor több mint 20 személyt igazoltattak. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint bármelyik verzió felel is meg a valóságnak, a rendőrség nagy eséllyel hibázott.

Civil szervezetek üdvözlik, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát, de hangsúlyozzák: kormányzati lépések szükségesek a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán.

2013. február 13-án Balassagyarmaton külföldiekkel beszélgettünk a gyűlölet-bűncselekményekről.

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

A Jobbik 2012. október 17-én demonstrációt tartott a miskolci Avas-lakótelepen. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen és megfelelően biztosította a rendezvényt.

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

A devecseri tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia, hiszen az már a beszédek elhangzásakor elvesztette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők betondarabokat dobáltak. Emberi jogi szervezetek nyílt levéllel fordulnak a belügyminiszterhez és a rendőrfőkapitányhoz intézkedéseiket kérve.

A bíróság a családjukat védő romákat magyarok elleni erőszak miatt ismét súlyos börtönbüntetésre ítélte.

Emberi jogi szervezetek javaslataikkal hívják fel a jogalkotó figyelmét, hogy az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, így a megrongált vagyontárgy tulajdonosa és a zaklatás sértettjének védelmét.

A hét folyamán, Nagykanizsán lakóházakra fújt romaellenes feliratok készítői gyűlölet-bűncselekményt követtek el, amelyet a Büntető Törvénykönyv tilalmaz. Emiatt a jogvédők a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tesznek.

Négy civil szervezet közbenjárásának köszönhetőn kikerült egy BM dokumentumból a célcsoport etnicizáló, stigmatizáló meghatározása.

A Magyar Helsinki Bizottság 2012. április 13-án panaszt nyújtott be a Pest Megyei Főügyészséghez, amiért a rendőrség nyolc hónap nyomozást követően bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást a 2011-es Magyar Sziget fesztiválon Tyirityán Zsolt által tett gyűlöletkeltő kijelentések ügyében.

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.