Akta: Civil szervezetek elleni kormányzati támadások

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ 2025-től kezdve – az Alaptörvény és a gyülekezési törvény súlyosan kirekesztő módosításait követően – közösen dolgozott a gyülekezési jog szabad gyakorlásának visszaállításáért. Rendkívül örülünk, hogy beérett a Pride-szervezők bátorsága és a több százezer résztvevő nyílt kiállása, valamint, hogy az ügyészség nem folytatja az uniós jogot és alapvető jogokat sértő büntetőeljárásokat. A gyülekezési törvény módosítása, valamint a súlyosan jogkorlátozó alaptörvényi rendelkezések módosítása azonban még a jogalkotó előtt álló feladat.

A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.

A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, egyben felfüggesztette a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza elleni büntetőeljárást. Alig egy héttel ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el ugyanígy Karácsony Gergely főpolgármester ügyében, akivel szemben a Budapest Pride kapcsán indult eljárás.

Nem először kell tollat ragadnunk ahhoz, hogy szembe szegezzük a valóságot a Kúria elnökének állításaival. Tavaly novemberben egy általa elveszített perről állította, hogy megnyerte, most pedig minden alap nélkül vádolja összejátszással az Országos Bírói Tanácsot (OBT) és a jogállami árnyékjelentést író civil szervezeteket. És ahogy a múltkori esetben, most is könnyen (pár kattintással) bizonyítható, hogy amit Varga Zs. András erről mond, az egyszerűen nem igaz. 

Véget érhet a hatalom önkényének védelmére létrehozott állami szervezet rövid és dicstelen története. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyanis ma azt indítványozta a uniós bíráknak, állapítsák meg, hogy az ún. szuverenitásvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a szakvélemény a hazai civil jogvédők kritikáit igazolja vissza.

A Pécsi Járási Ügyészség ma délelőtt tájékoztatta Buzás-Hábel Gézát, az őszi Pécs Pride szervezőjét, hogy vádat emeltek ellene a Pécs Pride megszervezése miatt. Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt fordult a Pécsi Járásbírósághoz, amely akár egy év börtönt is kiszabhat. 

A Fővárosi Ítélőtábla ma jogerős ítéletben mondta ki, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor valótlanságokat állított róla. A civil jogvédő egyesületnek 1 milliós sérelemdíjat ítéltek meg és a minisztériumnak levében kell bocsánatot kérnie.

Az állam megsértette a Pécs Pride szervezőjének békés gyülekezéshez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ennek a megállapításáért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az önkényesen büntetőeljárás alá vont Buzás-Hábel Géza pedagógus hazai civil jogvédő szervezetek segítségével.

Léderer András a strasbourgi bírósághoz fordult, mert megtiltották a magánszemélyként bejelentett emberi jogi tüntetését. Civil szervezetek kiállnak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa mellett, és határozott álláspontjuk, hogy „gyermekvédelem” ürügyével sem lehet önkényesen korlátozni a polgárok szabadságjogait. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy meleg és transznemű emberek ezentúl ne lehessenek szónokok tüntetéseken.

Buzás-Hábel Géza kiemelkedő személyes bátorságról és elvhűségről tett tanúbizonyságot, amikor a hatósági tiltás ellenére megszervezte minden idők legnagyobb Pécs Pride felvonulását. A szabadság, méltóság és egyenlőség ünnepén ötezer ember vonult végig Pécsett békésen. Az Európai Unióban példátlan módon ezért ügyfelünkkel szemben büntetőeljárást indított a hatalom. Folyamatosan frissített idővonalunkon mutatjuk, hol tart az eljárás.

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság lezárta a Pécs Pride miatt indult nyomozást. Bizonyos propagandalapok értesültek a vádemelési javaslatról, míg maga Buzás-Hábel Géza, illetve ügyvédje nem. Az aktivistát képviselő civil szervezetek felháborítónak tartják ezt az eljárást, és bejelentést tesznek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bűnügyi személyes adat kiszivárogtatása miatt.

A Fővárosi Törvényszék ma elsőfokú ítéletében megállapította, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét, amikor valótlanságokat állított, illetve hamis színben tűntette fel a valóságot a szervezet 2006-os tevékenységéről. 

Ötven éve írták alá a Helsinki Záróokmányt, az európai biztonságot erősítő egyezményt. Az azóta tartó Helsinki-folyamat egyértelművé tette: erős civil társadalom nélkül az európai béke is veszélybe kerül, az emberi jogok megsértése pedig nem tekinthető belügynek, amit szuverenitási ürügyekkel el lehetne leplezni.

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.

Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án. 

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.

A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.