A kormány nem tudta kimagyarázni, miért büntetné a civil segítőket

Fokozatot vált az uniós kötelezettségszegési eljárás, amely a menedékjog kiüresítése és menedékkérők segítőinek kriminalizálása miatt indult. Az Európai Bizottságot (EB) nem győzték meg a kormány válaszai, így két hónapot kap arra, hogy tájékoztassa az Unió szervét a jogellenes állapot felszámolása érdekében tett intézkedésekről. Az EB indoklással ellátott véleménye összecseng a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjával: jogilag is igazolhatatlanok a civil segítőket fenyegető rendelkezések.

A kormánytöbbség június 20-án immáron 7. alkalommal módosította az Alaptörvényt és olyan törvényi rendelkezéseket fogadott el, amelyek a gyakorlatban lehetetlenné teszik a menedékjog alkalmazását és börtönnel fenyegetik a menedékkérők civil segítőit. A Magyar Helsinki Bizottság már a parlamenti vita alatt bírálta a kormánytöbbség valódi célját, a civilek megbélyegzését és kriminalizálását. Az új törvénynek és az Alaptörvény módosításának elfogadása után világossá vált: a rossz céloknak a jogi megfogalmazása is rossz lett. A civil jogvédő egyesület a parlamenti szavazás napján is leszögezte: az új szabályok az uniós joggal is ellentétesek.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly július 19-én hivatalosan értesítette a kormányt a kötelezettségszegési eljárásról. A kormány két hónapot kapott arra, hogy meggyőzze az uniós szervet, az új rendelkezések nem ütköznek uniós jogba. Ma kiderült, a kormánynak nem sikerült meggyőznie az európai biztosokat.

AZ EB három ponton kifogásolja az új jogszabályokat:

1. Jogellenes bevándorlás elősegítésének, támogatásának bűncselekménye: a magyar jogszabályok indokalhatatlanul korlátozzák a menedékkérők jogát a megfelelő nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel való kapcsolattartáshoz és a nekik nyújtott jogi segítséghez.
2. Az egyéni szabadságjogok korlátozása: azáltal, hogy a törvény lehetővé teszi annak tiltását, hogy a büntetőeljárás alatt álló jogvédők a határsávban tartózkodhassnak vagy a határt átlépjék, az új törvényi rendelkezések indokolatlanul megsértik az Unió szabad mozgásra vonatkozó irányelvét és alapelvét.
3. A menedékjog elfogadhatalan korlátozása: a mostani tág kiterjesztése az elfogadhatlansági eljárásnak ellentétes az uniós joggal. A dolog jogszerűségét az sem biztosítja, hogy az új szabályozást beemelték az Alaptörvénybe, mert az az uniós irányelv mellett az Alapjogi Chartát is sérti.

A kormánynak a korlátozásokat tehát nem sikerült igazolnia. Azokat az EB feleslegesnek és aránytalannak tekinti. A kormány most két hónapot kap arra, hogy tájékoztassa az EB-t a helyzet megoldása érdekében hozott intézkedésekről. Ha ez nem történne meg vagy az intézkedésekkel nem volna megelégedve az EB, akkor a kötelezettségszegési eljárás a következő szakasza már a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon lehetne.

A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy az unió kiáll a civil jogvédők és az alapjogok mellett, és bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás az igazságtalan törvények eltörlésével zárul.