Zárt intézeti gyermekbántalmazások: 15 állami szerv közül csak az ügyészség válaszolt

Illusztráció: Boros András

Sem a belügyminiszter, sem az igazságügyi miniszter, sem az országos rendőrfőkapitány, sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője, sem az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, sem a somogyi kormányhivatal vezetője, sem hat gyermekvédelmi intézmény igazgatója nem válaszolt a múlt heti törvényi határidőre és azóta sem a Magyar Helsinki Bizottság kérdéseire. A civil jogvédők azt akarják megtudni: az állami szervek és gyermekintézmények mit tettek az intézményi bántalmazás kivizsgálásáért és megelőzéséért, valamint a gyerekek helyzetének javításáért azután, hogy az alapvető jogok biztosa javaslatokat tett nekik.

Eddig egyedül a legfőbb ügyész írt választ a Helsinki Bizottság kérdéseire maga és a megkérdezett vármegyei ügyészségek nevében.

A tizenkét megnémult adatgazda a kormány alá tartozik. Márpedig a kormány „a kegyelmi botrány” 2024. februári kirobbanása óta folyamatosan azt bizonygatja, hogy mindent megtesz a gyermekjogok érvényesüléséért. Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójának tavalyi letartóztatása óta a kormány arról is beszél: fel akarja tárni, hogy a korai jelzések ellenére miért nem intézkedtek időben pl. a rendőrségen. Gulyás Gergely miniszter egyenesen azzal büszkélkedett, hogy „a [Juhászékkel szembeni] nyomozás nem magától lett, azért lett, mert mi teljes felülvizsgálatot rendeltünk el a gyermekvédelemben”. 

Ennek ellenére úgy tűnt, a kormány késlekedik, talán el is mulasztja a gyermekbántalmazások feltárását, ezért első lépésként a Magyar Helsinki Bizottság feldolgozta az elmúlt évtizedben a gyermekvédelmi intézetekben tett ellenőrzésekről készült ombudsmani jelentéseket. A tavaly decemberben publikált összeállításban azok az intézmények szerepelnek, amelyekben a gyermekek súlyosabb fizikai – ideértve a szexuális – bántalmazása, megalázása vagy ennek komoly veszélye merült fel. Rémisztő kép rajzolódott ki. Kiderült, hogy az ombudsman – ha feljelentést nem is tett, de – számos állami szerv vezetőjéhez fordult intézkedési javaslatokkal a gyerekek védelme érdekében.  

A kormánynak tehát igenis régóta hivatalos tudása volt az egyes gyermekvédelmi intézményekben uralkodó rémes helyzetről. Így legkevesebb annyi elvárható lett volna, hogy az adott intézményekben alapos feltárást végez. Az ombudsman ajánlásai ugyan nem kötelezőek, de a megszólított állami szereplők legalább arra vehették volna a fáradságot, hogy megfontolják a javaslatokat, és korrekt választ adnak az alapvető jogok biztosának.

Talán így is történt. Nem tudhatjuk. De ha így történt, nemcsak törvénysértő, hanem furcsa is, vajon miért nem lehet kiadni az információkat a megtett intézkedésekről és az ombudsmannak írt válaszokról. Gulyás Gergely miniszter idén január 15-én azt is bizonygatta, hogy „ami ombudsmani bejelentés, észrevétel volt, a Belügyminisztérium minden egyes esetben erre reagált”. Nem világos, akkor vajon milyen nehézséget jelenthet ezt megküldeni az adatkérő Helsinki Bizottságnak.

A zavarodottságot az is jelezheti, hogy a közadatkérelmekre az állami szerveknél fő szabályként 15 napon belül válaszolniuk kell e, minden címzett – egységesen, pont a határidő lejártakor – 15 nappal hosszabbította meg a válaszadás határidejét. De a törvény szerinti végső 30 nap letelte óta sem adtak még választ a Magyar Helsinki Bizottságnak. Így még azt sem tudhatja meg a közvélemény, hogy a gyerekek érdekében eljárni hivatott állami szereplők vajon válaszoltak-e egyáltalán az  ombudsman javaslataira.  

„Érthetetlen és magyarázatra szorul a kormány szerveinek és intézményeinek hallgatása. Ezek után aligha nyugodhatunk bele titkolózásba. Hamarosan döntünk arról, bíróságon kényszerítjük-e ki az államtól az adatokat, hogy az ország tisztán lássa, mi történt az ombudsmani ajánlások nyomán” – kommentálta az ügyet Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. 

Az állam gondoskodására bízott gyerekek biztonsága nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi kötelesség. A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód az ország általános állapotáról is tanúskodik.  

Érzékelve az állam szerveinek vétkes tétlenkedését a Magyar Helsinki Bizottság életre hívta a Falakon Túl Munkacsoportot. A tapasztalt szakemberekből álló kollektíva szerda délelőtt sajtótájékoztatón mutatja be javaslatait a zárt intézeti gyermekbántalmazások megelőzéséhez.