Vélemény a bv. szabályok eltérő alkalmazásáról szóló BM rendelet tervezetről

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló BM rendelet tervezetet, amelyet a Kormány 2023. január 19-én hozott nyilvánosságra a www.kormany.hu-n.

Általános észrevételeink az alábbiak. A rendelet tervezet mögött húzódó feltehető szándék a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetek költségcsökkentése és a börtönzsúfoltság mérséklése. A szabályozási irányt helyesnek tartjuk. Üdvözlendőnek tartjuk a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében tett lépéseket tekintettel többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) Varga és mások kontra Magyarország ügyben (14097/12., 45135/12., 73712/12., 34001/13., 44055/13. és 64586/13. számú kérelmek vonatkozásában) hozott ítéletére, amelyben az EJEB arra hívta fel a magyar államot, hogy „a túlzsúfoltság problémájára megoldást jelentene a fogvatartottak számának a szabadságelvonással nem járó büntetések gyakoribb alkalmazásával […] történő csökkentése” [104], valamint, hogy „büntető politikájukat olyan irányba tereljék, hogy az a szabadságvesztések számának csökkenésével járjon, többek között a börtönlakosság inflációjának megoldása érdekében.” [105] A rendelet tervezet ugyan nem a szabadságvesztés büntetés valamely alternatíváját teremti meg, vagy szélesíti ki valamely hatályban lévő nem szabadságelvonó szankció alkalmazási körét, de hozzájárul az EJEB által célként tűzött „börtönlakosság inflációjának” csökkenéséhez azzal, hogy a büntetés-végrehajtásnak jelentős erőforrásigényt jelentő tartósan rossz egészségügyi állapotban lévő fogvatartottak számára alternatívát kínál a büntetésük letöltésére.

A rendelet tervezet bevezeti az otthonápolási őrizetet, amely csökkenteni fogja a fogvatartotti létszámot. A krónikus betegségben szenvedő elítélt, akiről a bv. intézet orvosa – szükség esetén szakorvos bevonásával – megállapította, hogy az alapvető szükségleteinek kielégítésére nagyobb részt vagy teljes mértékben önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és egészségi állapotában meghatározható időn belül érdemi javulás nem várható, otthonápolási őrizetbe helyezhető, ha valaki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását. Indokolt lenne bővíteni az otthonápolási őrizetre bocsáthatók körét.

A rendelet tervezetben a reintegrációs őrizet vonatkozásában történő módosítás eredménye azonban – a feltehető szándék ellenére – nem a fogvatartottak számának csökkenése lesz, és így az intézetek költségcsökkentése sem, hiszen a módosítás következtében nőni fog a gondatlan elítéltek esetében a szabadságvesztés időtartama, ezért az újragondolandó.

Továbbá összességében nem hagyható figyelmen kívül az otthonápolási őrizet a társadalomra, az ápolást ellátó szervezetekre, valamint a gondoskodást elősorban végző nőkre gyakorolt anyagi és fizikai teherrel járó hatása, amely felveti a szolgáltatásért nyújtott, pénzügyi kompenzáció szükségességét.