PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

Varga Zs. kinevezése: a kormány az ENSZ-nek sem adott rá magyarázatot

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Otromba kioktató választ kapott a külügyminisztertől.

Translation is available for this content

Switch to English

 

Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga Zs. András kúriai elnökké történő megválasztása miatt. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság megkeresése nyomán kiadott közlemény szerint: „Varga Zs. megválasztása, amely kizárólag a kormányzó többség által 2019 áprilisában és decemberében eszközölt jogszabályi módosítások révén vált lehetővé, a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá.”

García-Sayán – aki maga is a bíró volt – az Országos Bírói Tanács (OBT) által megfogalmazott aggályokat idézve felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Zs. András a megválasztását megelőzően nem dolgozott bíróként és nem szerzett tárgyalótermi tapasztalatot. Megítélése szerint különös aggodalomra ad okot, hogy a Kúria új elnökét a bírák önigazgatási szervének egyértelmű tiltakozása ellenére választották meg: „Az a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az OBT elutasító véleményét, a kormánytöbbség politikai nyilatkozataként értékelendő, amely magára nézve nem tekinti kötelezőnek a bírói függetlenség tiszteletben tartását azáltal, hogy elfogadja, vagy legalább figyelembe veszi a bíróságok és a bírák függetlensége felett őrködő alkotmányos testület véleményét.”

Rámutatott arra is, hogy a Varga Zs. András megválasztása előtti évben a jogszabályok jelentősen bővítették a Kúria elnökének jogkörét. „Összességében úgy tűnik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a legfőbb hatása – ha nem a legfőbb célja – a bírói függetlenség alkotmányosan védett elvének korlátozása annak érdekében, hogy a törvényhozó és a kormányzó hatalom számára lehetővé váljon a bíróságok igazgatásának befolyásolása. Ennek eredményeként a bíróságok függetlensége, az intézményi fékek és ellensúlyok rendszere veszélyben forog Magyarországon, ahogyan azt több nemzetközi és regionális testület, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az Európai Bizottság is megjegyezte.”

Az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadója 60 napos határidővel felszólította a magyar kormányt, hogy tisztázza a Kúria elnökének megválasztását lehetővé tevő jogszabály-módosítások mögött meghúzódó indokokat és hogy azok hogyan egyeztethetőek össze a bíróságok függetlenségével és a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Ugyancsak kérte annak tisztázását, hogy hogyan egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével az Országos Bírói Tanács mint a bírói önigazgatás szerve véleményének teljes figyelmen kívül hagyása. Végül további tájékoztatást és magyarázatot kért arról, hogy a Kúria elnökét megillető jogkörök bővítése hogyan egyeztethető össze a bírák egyéni – személyes – függetlenségének követelményével.

García-Sayán megkeresésre Szijjártó Péter külügyminiszter néhány soros, rendkívül goromba válaszlevelet küldött. A levél az ENSZ különleges előadója által felvetett egyetlen kérdést sem válaszolt meg. Nem indokolta meg sem a Kúria elnökének megválasztását megelőző jogszabály-módosítások szükségességét, sem azt, hogy miért hagyták figyelmen kívül az Országos Bírói Tanács véleményét.

A megkeresésben foglaltakat valótlannak minősítette (a Varga Zs. kinevezése érdekében módosított, és jelenleg is hatályos jogszabályokra vonatkozó állításokat is), majd ezzel folytatta: „A magyar kormánynak egyetlen bíró politikai preferenciájával kapcsolatban sincs információja. Önnek hogyan lehet erre vonatkozó információja, milyen forrásból? Ez elképesztő, és komoly aggályokat vet fel az Ön rendkívül fontos különleges előadói tisztségével és jogkörével kapcsolatban.” Szijjártó Péter önleleplező módon olyasmit kért ki magának, amit az ENSZ különleges előadója nem is állított: noha a közleménye Varga Zs. András politikai preferenciájára vonatkozóan még csak utalást sem tesz, a külügyminiszter arrogánsan kikérte magának a feltételezést, hogy a kinevezés mögött politikai megfontolások húzódnak. A nagy kérdés, hogy vajon szükségét érezné-e a külügyminiszter, hogy egy ilyen meg sem fogalmazott vád ellen védekezzék, ha annak jele se volna? Végül, jótanácsként még hozzáfűzte: „Arra bátorítom Önt, hogy tartózkodjon attól, hogy a magyar politikai ellenzék eszközévé váljék.”

A miniszteri válaszlevél újabb példája annak, ahogy a kormány semmibe veszi nemzetközi jogi kötelezettségeit, és érdemi válasz nélkül hagyja a nemzetközi szervezetek megalapozott kritikáját.

Az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának eredeti, angol nyelvű közleménye itt érhető el.

A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalója a Kúria új elnökének megválasztásával kapcsolatos visszásságokról pedig itt érhető el.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság