Topház-botrány: a Helsinki Bizottság képviseli az embertelen körülményeket feltáró civileket
A Magyar Helsinki Bizottság látja el a gödi Topház botrányos körülményeit feltáró MDAC civil szervezet jogi képviseletét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által indított adatvédelmi eljárásban.
Több mint két hónap telt el azóta, hogy a Mental Disability Advocacy Centre / Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) nemzetközi civil szervezet publikálta jelentését a gödi Topházban tapasztalt megdöbbentő körülményekről. Elhanyagolt, alultáplált, mozgásukban korlátozott, kiszolgáltatott, ellátatlan fogyatékossággal élő lakókkal találkoztak az intézményben. A botrány nyomán a Topház ellen indított vizsgálatról alig tudni valamit. Az áldatlan körülményeket feltáró szervezet ellen viszont eljárást indított az adatvédelmi hatóság a jelentésben publikált, az intézmény lakóit ábrázoló fotók miatt. A Magyar Helsinki Bizottság vállalta el az MDAC jogi képviseletét az eljárásban.
A jogvédő betegszervezet jelentésének publikálását követő napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma elrendelte az intézmény rendkívüli vizsgálatát, és megígérte, hogy annak eredményéről tájékoztatja a közvéleményt. A vizsgálat lezárult, ám a jelentés még mindig nem nyilvános. A kormány honlapján megjelent 30 pontos intézkedési terv jelentős része a tárgyi és személyi feltételek javítására fókuszál, nem szól azonban a lakók azonnali egészségügyi meg pszichológiai szükségletfelméréséről és támogatásáról.
Ezzel párhuzamosan indított vizsgálatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Topházról szóló jelentésben szereplő fotók publikálása miatt. Az MDAC eljárása több okból is jogszerűnek tekinthető a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Elsőként azért, mert az intézménybe bejutniuk rendkívül nehéz volt – bár többször próbáltak erről a hivatalokkal egyeztetni. Éppen a sikertelenség felkeltette gyanújuk nyomán keresték meg az ombudsmant, akitől azonban nem kaptak választ. Az érintettek érdekében kellett haladéktalanul lépnie a szervezetnek. A személyes adatok dokumentálására szigorúan az érintettek jogvédelme érdekében került sor, azok nélkül ugyanis nem lett volna bizonyíték az álláspontjuk szerint bűncselekményt is megvalósító, megalázó bánásmódra. Ráadásul a felvételeket egyetlen alkalommal sem hozták nyilvánosságra úgy, hogy azokon az érintettek azonosíthatóak lettek volna. Ezen kívül az érintettek cselekvőképességük teljes vagy részleges korlátozásából fakadóan nem lettek volna képesek a jog által elismert hozzájárulást megadni, és az adatkezelés (a fotók készítése, tárolása, publikálása) az érintett személyek életét, testi épségét fenyegető közvetlen veszély elhárításához is szükséges volt. Mindezt az is bizonyítja, hogy a jelentés nyilvánosságra kerülése után azonnali hatállyal hivatalos vizsgálatot rendeltek el, az intézmény vezetőjét pedig eltávolították, valamint az MDAC által tett feljelentés alapján büntetőeljárás keretében tanúkihallgatásokra is sor került már.
Az MDAC és a Magyar Helsinki Bizottság bízik abban, hogy nem az embertelen körülményeket feltáró és a lakók érdekében eljáró jogvédőket, hanem azokat vonják majd felelősségre, akiket a Topházban uralkodó áldatlan állapotokért felelősség terhel.