Jékely Berta, Tarr Zoltán felesége, megtámadta a minisztériumi felmentését
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
Jékely Berta 1998 óta köztisztviselőként, majd kormánytiszviselőként dolgozott. 2024. december 18-án már mint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Műemléki Főosztály Műemléki Nyilvántartási Osztályát vezető kormányfőtanácsos az ügyfélkapun értesült arról, hogy azonnali hatállyal lefokozták kormánytanácsosnak, elveszítette osztályvezetői megbízatását és elvették tőle fizetése felét. Másnap pedig ugyanígy, ügyfélkapun keresztül kapta meg az azonnali felmentését is.
A Lázár János vezette ÉKM zaklatott hónapokat élt át. Jékely felmentése előtt egy hónappal rúgták ki és jelentették fel például a szintén műemlékvédelmi területen dolgozó Bátonyi Péter kormányfőtanácsost is, aki feltárta a minisztérium és jogelődjeinek törvénytelenségeit, az épített örökség kiterjedt, korrupciós célú rombolását.
Jékely megosztott egy Bátonyival kapcsolatos szakmai támogató felhívást a Facebookon. Úgy gondolta, nincs mitől tartani, mert nem politikai véleményt, hanem szakmai álláspontot képviselt (ahogy Bátonyi is), és azt nem mint minisztériumi dolgozó tette, ráadásul Facebook-oldalát csak ismerősei láthatták.
A feszült minisztériumi hangulatra jellemző, hogy Deák Krisztina helyettes államtitkár már tavaly júniusban arról beszélt a Jékelyéknek, hogy minisztériumi dolgozókként kerüljék a kormányzati szándékkal ellentétes megnyilvánulást a közösségi platformokon (pl. a Facebookon).
Mint ebből is kitűnik: a minisztérium vezetését nem a politika-mentességet várta el a tárca munkatársaitól, hanem azt, hogy megnyilvánulásaik a kormányzati kommunikációval, állásponttal, érdekkel ne ütközzenek. A kormány dicséretétől nem kellett tartózkodniuk, csak a bírálatától.
A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan védett alapjog, amit csak szűk körben, célhoz kötötten és arányosan lehet korlátozni. Igen, a közszolgák szólásszabadsága szűkebben van megvonva, mint a legtöbb munkavállalóé, de szó sincs arról, hogy totálisan és önkényesen korlátozni lehessen.
Jékely Bertának mégis a Facebook-tevékenysége miatt mondtak fel azonnali hatállyal. A munkáltató szerint az osztályvezető posztmegosztása a minisztérium jó hírnevét és a jó közigazgatásba vetett bizalmat rombolta súlyosan.
A legsúlyosabb munkajogi szankció alkalmazásánál magától értetődő elvárás, hogy a munkaadó világosan és egyértelműen jelölje meg, milyen vétséget követett el a munkavállaló. Ahogyan arra is lehetőséget kellene adni, hogy a munkavállaló védekezhessen az érdemtelenség vádjával szemben, ettől csak nagyon kivételes esetben lehet eltekinteni. Valamint azt is indokolni kellett volna, miért mindjárt az azonnali felmentést választották, miért nem például a fegyelmi eljárást. Itt ezt sem tették meg.
Sokat elárul a rezsim működéséről, hogy Deák Krisztina azzal magyarázkodott Jékelynek, hogy még őt, a helyettes államtitkárt is kihagyták a döntésből. Lázár miniszter pedig azt írta a hivatalos Facebook-oldalára, hogy Jékely „fokozódó politikai aktivitását” is sérelmezik, ugyanakkor azt állította, hogy a felmentés tényleges oka átszervezés volt, noha annak nincsen semmi kézzelfogható nyoma az érintett osztályon.
Az egykori osztályvezetőt azért minősítették vissza, majd egy nappal később azért bocsátották el, mert zárt körben megosztotta a Bátonyi Péterrel kapcsolatos véleményét (az ezzel kapcsolatos cikk megosztásával) és Tarr Zoltán ellenzéki politikus házastársa (ami egyébként 2000 óta így van, sohasem titkolták). A minisztérium eljárása egyértelműen jogsértő volt. Ezért Jékely Berta a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Azért oda, mert közszolgaként először ott kaphat jogorvoslatot, és ha a döntéssel nem elégedett, csak azután fordulhat bírósághoz.
A volt minisztériumi dolgozó nemcsak a jogsértés kimondását kéri, hanem elmaradt jövedelme megtérítését és kártérítést is.
„Civil jogvédő szervezetként nem ez az első ügyünk, amikor valakiket közéleti állásfoglalásuk vagy politikai véleményük miatt bocsátanak el önkényesen. A kölcseys gimnáziumi tanárokat vagy a kollégái mellett kiálló Szert Boglárkát is mi képviseltük, és Bátonyi Péter is a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele. A rezsim egyrészt igyekszik megtorolni a bátor kiállást, másrészt visszarettenti azokat, akik tenni akarnak azért, hogy tisztességesebb és igazságosabb országban élhessünk. Biztató, hogy ennek ellenére egyre többen győzik le félelmeiket, és nem nyugszanak bele az igazságtalanságba” – mondta Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a munkajogi eljárásban képviseli Jékely Bertát.