Szabadságvesztés fenyegeti őket, mert átragasztották a kormány gyűlöletplakátjait
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
Töltsd ki a kvízünket, hogy megtudd, mit kockáztatsz, ha graffitizel, „falfirkákat helyezel el”, vagy ha plakátokat ragasztasz át!
Graffitizőknek, politikai aktivistáknak, házmestereknek, büntetőbíróknak és Banksynek is melegen ajánljuk.
Meghökkentő fordulatokban bővelkedik annak a két pécsi kutyapárti aktivistának az ügye, akiket a Magyar Helsinki Bizottság képvisel.
Minden azzal kezdődött, hogy 2021 nyarán a kormány „nemzeti konzultáció” címén közpénzmilliárdokból teleplakátolta az országot a maga gyűlöletüzeneteivel. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig felvette a kesztyűt, és gunyoros politikai szlogenekkel ragasztotta át a kormány tacepaóit.
Így tett két pécsi fiatal is. Aztán egy helyi fideszes politikus bejelentése nyomán még házkutatást is tartottak náluk. Az ügyészség eleinte rongálás bűncselekménye miatt indított eljárást ellenük. Aztán a főügyészség belátta, hogy az átragasztással okozott kár 50 ezer Ft alatt maradt, ezért aztán szabálysértésként kezelték az ügyet.
Csakhogy a bíróság, előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék is abszurd módon úgy találta, hogy az átragasztassál elkövetett plakátrongálás grafitizés. Márpedig a falfirkálás olyan rongálási alesetnek számít, ami kárértéktől függetlenül bűncselekménynek minősül.
Most újra az ügyészségnél pattog tehát a labda. El kell dönteniük, hogy vádat emelnek-e egy olyan csekélysúlyú, alapvetően a véleménynyilvánítás körébe tartozó ügyben, amelyről korábban már helyesen kimondták, hogy nem bűncselekmény. Ha úgy döntenek, hogy mégiscsak vádat emelnek, akkor a fiatalokra, akik már rég meg is térítették a kárt a reklámcégnek, akár egy éves szabadságvesztést is kiszabhatnak.
Aligha vitatható, hogy a rongálás itt nem volt öncélú. Ahogyan aránytalan sem volt – figyelembe véve az eredeti kormányplakáterdő egyértelmű politikai célját és a falragaszok forgalmi értékét. Ráadásul az átragasztás a tulajdon visszafordíthatatlan megsemmisülésével sem járt, hiszen a mai technikai körülmények mellett egy ilyen plakát könnyen reprodukálható. Hasonló esetekben számos korábbi bírósági ítélet legalábbis így érvelt.