Mi a státusztörvény? Milyen következményei vannak?

A köznyelvbe a „státusztörvény” szó még 2001-ben kerül be, amikor Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején törvény fogadtak el „a szomszédos államokban élő magyarokról”, ennek a legismertebb következménye az ún. „magyarigazolványok” tömeges kiadása volt. A törvényt élesen bírálták a szomszédos országok kormányai, ám jelentősége mára megszűnt. Ennek leginkább uniós csatlakozásunk és egyes szomszédjaink uniós csatlakozása volt az egyik oka. A másik pedig az, hogy 2010. május 26-án az Országgyűlés módosította az állampolgársági törvényt és bevezette az „egyszerűsített honosítás” (közkeletű nevén „kettős állampolgárság”) intézményét.  

A ma sokat emlegetett „státusztörvénynek” semmi köze a határon túli magyarokhoz és a nemzetpolitikához. Mert ez az új szabályozás a köznevelésben/közoktatásban dolgozó pedagógusok jogállásáról, munkaügyi helyzetéről alakítja át fenekestül. 

Mi az a „státusztörvény”? Mikor hirdették ki?

A 2023. évi LII. törvényt a pedagógusok új életpályájáról az Országgyűlés 2023. július 4-én fogadta el, július 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben, azaz lett kihirdetve.

Abban is különbözik az előző „státusztörvénytől”, hogy amíg az jogkiterjesztő volt (a határon túli magyarok érdekében), addig ennek a mostani „státusztörvénynek” a jogelvonó, jogkorlátozó jellege a meghatározó: itt a pedagógusokkal szemben az állam (a munkaadó) kapott plusz jogosítványokat.

A kormánytöbbség igyekszik úgy beállítani, mintha a „státusztörvény” szükséges feltétele volna a jelentős béremelésnek a közoktatásban. Erről szó sincs azonban. Béremelésre a régi jogszabályi keretek mellett is lehetőség lett volna, ahogyan az is látszik, hogy a várt jelentős béremelést a törvény hatályba lépése sem hozta el. 

Nem véletlen, hogy a pedagógus érdekképviseletek „bosszútörvénynek” nevezték el a jogszabályt. Az ugyanis nem csak a közoktatás általános válságára (tanárhiányra, a pedagógia teljesítmény romlására, katasztrofális forráshiányra, az oktatás társadalmi leértékelődésére stb.)  adott erősen kétséges állami válasz (a közalkalmazotti státusz és munkavállalói jogosítványok elvétele, az autonómia felszámolása, irányítottság és az átvezényelhetőség megerősítése stb.), hanem a pedagógusok elégedetlenségét és tiltakozását is el akarja fojtani egyszer s mindenkorra.

A kormány szándéka ebbéli szándéka már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor 2022 szeptemberében a polgári engedetlenségben úttörő szerepet vállaló terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát azonnali hatállyal felmentették. A tanárokat munkaügyi perükben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

Mikor lépett hatályba a „státusztörvény”? Milyen lépcsői vannak?

A törvény egésze csak 2024. július 1-én fog hatályba lépni. Addig négy lépcsőn kell végigmenni, bár a lényeges változásokat már 2024. január 1-től alkalmazni kell. 

1. 2023. július 15.

Bevezették a jogállásváltozásra, a pedagógusok státuszának átalakulására vonatkozó szabályokat. A pedagógusok tájékoztatást kaptak arról, hogy jogviszonyuk átalakul. Szeptember 29-ig nyilatkozniuk kellett arról, hogy szeretnének-e kilépni az új státuszból.

2. 2023.szeptember 1.

A köznevelési törvényt érintő legtöbb változás ekkor lépett hatályba (a kieső munkanapok miatti átszervezés lehetőségének kivételével). A hazai jogalkotásra jellemző módon a végrehajtási rendeletet csak két nappal korábban adták ki.

3. 2024. január 1.

Életbe lép az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó összes szabály. Ekkor lépnek hatályba a státuszváltás miatti egyéb törvényeket érintő módosítások is.

4. 2024. július 1.

Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok hatályba léptetésével zárul a folyamat. A kommunikáció a pedagógussal az ügyfélkapun keresztül zajlik majd.

Kikre vonatkozik a „státusztörvény”?

Lényegében minden nevelő-oktató munkát végzőre vonatkozik. (A kivételekről egy kicsit később.) A törvény szerint nevelő-oktató munka az „óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás”.

A pedagógusok és egyes nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) munkakörben (pl. könyvtárosként, dajkaként, pedagógiai asszisztensként vagy éppen rendszergazdaként) foglalkoztatottak a státusztörvény hatályba lépésétől kezdve csak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozhatnak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi pedagógus és a noks dolgozók egy része az új törvény hatálya alá kerül. Ide tartoznak az egyházi és a magániskolák pedagógusai és noks munkakörben dolgozói is.

Kik a kivételek, akikre nem vonatkozik a „státusztörvény”?

Három köznevelésben dolgozó csoport jelent kivételt, rájuk nem vonatkozik az új szabályozás:

• akik egyházi szolgálati jogviszonyban állnak – figyelem, ez nem azt jelenti, hogy minden egyházi közoktatási  intézményben dolgozó munkavállaló, ezeknek sokkal kisebb körére  (pl. szerzetestanárokra) nem vonatkozik az új törvény;
• egyes noks munkakörben dolgozókra (pl. óvodai gondozónőkre vagy iskolai takarítókra, akiknek közalkalmazotti viszonyuk munkaviszonnyá alakul át, az ő jogállásuk elnevezése „köznevelési dolgozó” lett);
• a közoktatásban óraadóként dolgozókra (pl. nyelvtanárokra, akik egyedi megbízási szerződéssel tanítanak).

A szakképzésben dolgozókra sem vonatkozik a törvény (kivéve a többcélú köznevelési intézmény szakképző intézményegységénél a szakképzési alapfeladat ellátását végző oktatókra és pedagógusokra – ő rájuk tehát vonatkozik). Nyilvánvalóan nem vonatkozik az új szabályozás a felsőoktatásban dolgozókra. 

Hogyan zajlik a státuszváltás folyamata?

Közalkalmazotti jogviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba

A törvény szerint 2024. január 1-jén alakul át minden nevelő-oktató munkát végző jogviszonya. Ők legkésőbb 2023. szeptember 15-éig kaptak tájékoztatást az átalakulásról. 

Ha valaki elfogadta a státuszváltást, arról – bár megtehette – nem volt szükséges nyilatkoznia, az 2024. január 1-én egyébként is bekövetkezik.

Közalkalmazotti jogviszonyból „köznevelési dolgozói” jogviszonyba

Bizonyos noks dolgozók (gondozónők, takarítók, szakorvosok, úszómesterek, műszaki vezetők, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak) nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, hanem „köznevelési dolgozóként” munkaviszonyba kerülnek, amire a Munka Törvénykönyvének szabályai vonatkoznak. 

Ha valaki elfogadta a státuszváltást, arról – bár megtehette – nem volt szükséges nyilatkoznia, az 2024. január 1-én egyébként is megtörténik.

El lehetett-e utasítani a státuszváltást? Hogyan?

El lehetett utasítani. Ez viszont azzal jár, hogy a pedagógus vagy noks dolgozó automatikusan elveszíti eddigi munkahelyét.

Pedagógusok

szeptember 29-ig lehetett nyilatkozni arról, hogy ha valaki nem fogadja el az új, jogviszonyt. Az írásos nyilatkozat később már nem vonható vissza. Annak, aki nem fogadta el az új jogviszonyt, annak a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik 2023. november 30. napjával. Aki nem fogadta el az új jogviszonyt, azt 2023. november 1. és 30. között 1 hónapos felmentési idő (és ezalatt illetmény), valamint a ledolgozott évek alapján 1, 2 vagy 3 havi illetménynek megfelelő végkielégítés illeti meg.

A nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) munkakörben foglalkoztatottak

Nekik is 2023. szeptember 29-ig kellett arról nyilatkozniuk, hogy hajlandóak-e elfogadni a státuszváltást. Aki nem, akkor annak is 2023. november 30-án szűnik meg a munkaviszonya. Ezt a megszűnést egy hónapos felmentési idő előzi meg. Ezalatt már nem kell dolgozni, illetményt viszont még jár. Itt is van végkielégítés a ledolgozott évek függvényében, mégpedig 1, 2 vagy 3 havi illetménynek megfelelő.

Mit lehet tenni a „státusztörvény” rendelkezései ellen?

Az Országgyűlés kétharmados többséggel (136 igen szavazat mellett, 58 nem ellenében) fogadta el a státusztörvényt. Novák Katalin köztársasági elnök két nap múlva aláírta, és még aznap kihirdették. Ez nem csak a hatályba lépésnek volt a feltétele, de annak is, hogy alapjogi érvekkel meg lehessen támadni és változtatni az önkényes szabályokat. 

Egyénileg egyelőre azt lehetett tenni, hogy a tiltakozó pedagógus és noks dolgozó nem egyezett bele a státuszváltásba. Ennek azonban különösen súlyos következményei voltak: az ilyenek elveszítették eddigi munkahelyüket. 

A kollektív tiltakozás lehetősége is korlátozott. Sztrájkolni gyakorlatilag nem lehet. Maradnak a tüntetések, polgári enegedetlenségi akciók, amelyek egyelőre nem látszanak túl hatékonynak. 

A legtöbb esélye a kollektív jogi útnak lehet. Ellenzéki pártok, pedagógus szakszervezetek és érdekképviseletek is ígéretet tettek arra, hogy Alkotmánybíróságon támadják meg a „bosszútörvény” sérelmes rendelkezéseit. Utólagos normakontrollt eddig, 2023. október 13-ig még nem kezdeményeztek. 

Milyen hosszútávú következményei lehetnek a státusztörvénynek?

A beígért illetménynövekedésnek még a kezdete sem látható. Ezzel szemben a tanárok elveszítették a közalkalmazotti jogállás jelentette jogosultságot, munkajogi védettséget és kiszámíthatóságot. 

Néhány pont arról, mennyiben romlik a helyzetük a szakszervezetek szerint:

• bevezették a fegyelmi eljárás lehetőségét a pedagógusokkal szemben;
• a lemondási időt 2 hónapról 3 hónapra emelték;
• a tankerületi központ az adott járáson belül (ha legfeljebb 3 órát kell utazni oda-vissza) más munkahelyre vezényelhet át pedagógusokat, kivéve azokat, akiknek a gyerekei kisiskolások vagy fiatalabbak vagy várandósok, akik egyedül nevelik gyereküket vagy hozátartozójukat gondozzák;
• nincs pótlék a 4 napon belül kiírt munkára;
• megnövelték a helyettesítések számát, eddig heti 26 óra fölött évente 30 napon lehetett, most 60 óra lett, a heti 6 órás limitet megszüntették, átcsoportosítással akár heti 28 is lehet;
• a korábbiakkal ellentétben a vasárnapi munkavégzés is elrendelhető;
• az éves szabadság 46-ról 50 napra nőtt, viszont gyermekfelügyeletre is be lehet rendelni a köznevelésben foglalkoztatottat;
• eddig a nevelőtestület fogadta el a szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, éves munkatervet és a házirendet, ezután az utóbbin kívül csak véleményezheti őket;
• csak 10% feletti szervezettség esetén kell egyeztetni a szakszervezetekkel, akkor van csak lehetőség kollektív szerződésre is;
• a korábbihoz képest most már lehet osztályt, csoportot a tanársztrájk miatt megszüntetni gyerekeket másik iskolába átvezényelni, kétszer annyi gyereket egy tanterembe bezsúfolni;
• a sztrájk miatt kieső tanítási napokat mindenképpen pótolni kell, akkor is, ha nincs tananyag-lemaradás, a tanítási év július 15-ig meghosszabbítható, és a pedagógusok nem kapnak túlmunkadíjat érte.

A pedagógusoknak és noks dolgozóknak nőtt a kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben. Nőtt a munkaterhük. Ezzel párhuzamosan csökkentették az autonómiájukat és önállóságukat. Mindezt a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak.