Repedező járdákat kiszínezni nem számít rongálásnak
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Akcióban a rendőrség
Tavaly nyáron időközi önkormányzati választást tartottak Erzsébetvárosban. Társaival együtt Lass Andrea is a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak kampányolt. A kitelepülés során a Damjanich utca 15. előtti repedezett járdát ún. négyszín-festette. Rendőrök érkeztek a helyszínre, őt és három társát igazoltatták, majd mindegyikükkel szemben szabálysértési eljárást indítottak.
A passzivisták már a helyszínen vitatták, hogy bármiféle kárt okoznának, hiszen a szándékoltan vizesbázisú festék vízzel, esővel lemosódik. Azt is elmondták a rendőröknek, hogy egy politikai rendezvény keretében így kívánták kifejezni bírálatukat az önkormányzat szerintük hanyag városüzemeltetésével szemben. A kutyapártiak hivatkoztak egy 2019-ben hozott alkotmánybírósági határozatra is, amely az ilyen ügyeknél a véleménynyilvánítás szabadságának védelme miatt kizárja a társadalmi veszélyességet, vagyis megítélésük szerint a véleménynyilvánítás szándékú négyszínfestés nem szabálysértés, hatóságilag nem szankcionálható.
Az ügyet először a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalta, mindjárt kétszer is. De mindkétszer arra jutott, hogy bár a többiek, akik magában a színezésben nem vettek részt, nem rongáltak, de az ecsetével festegető Lass szabálysértés követett el, ezért figyelmeztetésben részesítették. Az elsőfokú bíróság szerint a festés nem volt véleménynyilvánítás, mert az azt észlelőkben nem volt mindenképpen egyértelmű, hogy ez mi elleni tiltakozás.
A figyelmeztetés a legenyhébb szabálysértési szankció, de a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele mégsem nyugodott bele, hogy mégiscsak kimondták szabálysértési felelősségét, miközben ő csak élni kívánt alkotmányos jogával, a véleménynyilvánítás szabadságával. Így Lass Andrea fellebbezett.
Lass Andrea véleményt nyilvánít
A Fővárosi Törvényszék most megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és megszüntette a szabálysértési eljárást. A jogerős végzés indoklása elsősorban a 2019-es alkotmánybírósági határozatra épül. Ez kimondja, hogy egy büntető- vagy szabálysértési ügy megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon védett alapjoggyakorlásnak minősül-e. Márpedig a politikai véleménynyilvánítást és a tágabban vett véleménynyilvánítási szabadságot az Alaptörvény is védi.
A mostani jogerős végzés lépésről lépésre levezeti, miért nem tekinthető szabálysértésnek, ha kritikai céllal járdákat festenek négyszínűre. A bíróság külön is kiemelte, hogy „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére”.
„Példaszerű döntés született. Az pedig különösen méltánylandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít. Az utóbbi időszakban a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára. Bízunk benne, hogy ez a veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is” – értékelte a jogerős bírósági döntést, Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.