Razzia a Sirályban: a rendőrök alapjogot sértettek
A Független Rendészeti Panasztestület szerint a budapesti Sirály Presszóban tavaly márciusban razziázó rendőrök megsértették V. D. panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát, amikor retorziós céllal vizsgálták át ruházatát és provokatívan, durva hangnemben intézkedtek vele szemben.
2013. március 29. éjszakáján 35 rendőr vonult ki a budapesti Sirály Presszóhoz, hogy igazoltassák a szórakozóhelyen megjelenteket. A hely elmérgesedő konfliktusban állt a tulajdonos Fővárosi Önkormányzattal, a kormánypárti sajtó pedig arról cikkezett, hogy korábban innen „szervezték” a kormányellenes diákdemonstrációkat. A rendőri akció előtti napokban több bejelentés is érkezett csendháborítás miatt. Igaz, a Sirály működtetői meg arra panaszkodtak a rendőrségen, hogy a tulajdonos önkényesen vezényelte ki ellenük biztonsági őreit.
A mintegy 150 főnyi vendégsereglet nem akadályozta az intézkedést azon az éjjelen, de voltak, akik kérték, hogy a rendőrök jelöljék meg az igazoltatás célját, és adják meg nevüket, azonosító számukat. A jogvégzett V. D. egyike volt a „kíváncsiaknak”. A rendőrök azonban a panaszos elmondása szerint egy kivételtől eltérően nem fedték fel kilétüket, és a fellépés céljáról is ellentmondásosan nyilatkoztak. Általánosságban „éjjeli ellenőrzésről” beszéltek (ilyen jogszerű célt a rendőrségi törvény nem ismer), majd „körözött személy keresésére”, később pedig „fokozott ellenőrzésre” hivatkoztak. A panaszos és a rendőrök közti beszélgetésnek több tanúja is volt, sőt videó is készült róla.
A panaszos elmondása szerint miután ő szabályszerűen átadta papírjait, nem engedték el, hanem öt rendőr a hátsó bejárathoz kísérte, szóban inzultálta, egyikük meglökte, majd – bár semmi okuk nem volt rá az intézkedőknek – az udvaron falhoz állították, ruházatát átvizsgálták. Okát ennek sem jelölték meg, mint ahogyan arról sem tájékoztatták, hogy kihez fordulhat jogorvoslatért.
V. D. ezek után kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot. Elvállaltuk jogi képviseletét, szervezetünk szerint ugyanis a „fokozott ellenőrzésnek” a hazai szabályozása és rendőrségi gyakorlata ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, mert ilyenkor az igazoltatásnak nem kell jogellenes magatartás gyanúján alapulnia, s vele szemben hatékony jogorvoslatra nincsen lehetőség.
A Független Rendőrségi Panasztestület állásfoglalása ugyan jogszerűnek ítélte meg a panaszos fokozott ellenőrzésen alapuló igazoltatását és még ruházatának átvizsgálását is, azonban annak retorziós jellege, valamint a V. D.-vel szemben alkalmazott bánásmód és hangnem miatt megállapította a tisztességes eljáráshoz való sérelmét.
A testület ugyanakkor nem osztotta a Helsinki Bizottság véleményét, hogy a „fokozott ellenőrzés” (közismert néven a razzia) önmagában alapjogsértő intézmény lenne.
Szervezetünk úgy látja, a Független Rendőrségi Panasztestület friss állásfoglalása is bizonyítja, a „fokozott ellenőrzéssel” szemben Magyarországon nincsen biztosítva a hatékony jogorvoslat, így a V. D. ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához tavasszal benyújtott kérelem megalapozottsága újabb megerősítést nyert.
Az értelmetlen igazoltatásokkal szembeni fellépés azonban nem csak alapjogi szempontból fontos. Magyarországon évente kb. másfél millió igazoltatást hajtanak végre, miközben a bűnügyi statisztikák romlanak. Szerintünk hatékonyabb módon is használható a rendőrök értékes ideje, mint a véletlenszerűen vagy éppenséggel önkényesen kiválasztott, a jogellenesség gyanúját fel sem vető személyekkel szembeni intézkedések tömeges végrehajtása.
A Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalása itt olvasható.