Észrevételek és javaslatok: meztelenre vetkőztetés, guggoltatás a börtönben
Évek óta fennálló, rendszerszinten megjelenő panasz, hogy a fogvatartottakat a felügyelet napi rendszerességgel veti alá átvizsgálásnak, kötelezve őket arra, hogy vetkőzzenek meztelenre és guggoljanak. Az ilyen átvizsgálásoknál rendszerint nincs jelen az egészségügyi személyzet. Az intézkedés célja a tiltott tárgyak feltalálása.
Az egyik vidéki bv.intézetben a zárkára munkából, látogatásból vagy más hasonló „külső” helyszínről való visszatéréskor a személyzet a fogvatartottakat kisebb csoportokban (kb. 5 fő) elkülönített helyiségbe irányítják, ahol nekik egymástól részben elválasztott, azonban a vizuális szeparációt nem biztosító öltöző fülkékbe kell menniük, és a ruhájukat levenni. A vetkőzés rendszerint a teljes alsó- és felsőruházatra kiterjed. A meztelen fogvatartottnak le kell guggolnia, esetenként köhögnie, hogy a potenciálisan a végbélnyílásba helyezett tárgy előkerüljön. A vetkőzésre azt követően kötelezik a fogvatartottakat, hogy őket fémkereső kapuval vagy más technikai eszközzel már megvizsgálták.
Az alapvető jogok biztosa – hivatkozva az Európai Börtönszabályokra is – több állásfoglalásában kifejtette, , hogy az elítélt testüregeinek átvizsgálása során – összhangban a nemzetközi elvárásokkal – a Bv.tv. 151. § (3) bekezdésében foglalt szigorúbb követelmények irányadók. Mivel a végbélnyíláson belüli testrészek a fogva tartott testének belső részei, azok szemrevételezésével, leguggoltatással történő átvizsgálását is csak orvos végezheti. Az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak meztelenre vetkőztetéses leguggoltatásának az őrszemélyzet – és nem orvos – általi elvégzése az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, az elítéltekben szégyenérzet kelt. Világos, hogy ha az eleve alárendelt fogvatartottaknak egymás jelenlétében, az intimitás biztosítása nélkül kell meztelenre vetkőzniük, szükségtelenül sok személy előtt, az a „motozás” szeméremsértő és megalázó, magánéletük sérelmét eredményezi. Az eljárás az Alaptörvény és a Ptk. által védett emberi méltósághoz fűződő jogot is sérti és szembemegy az EJEB ítéleteiben meghatározottakkal is, melyek szerint a mindenkire, differenciálás nélkül alkalmazott biztonsági intézkedések eleve jogsértőek, a differenciáltan alkalmazottak pedig csak a feltétlen szükséges mértékig avatkozhatnak az érintettek magánszférájába.
A Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfele megbízásából panaszt tett a fent leírt eljárást kifogásolva. Az ügyben az ügyészség helyszíni vizsgálatot végzett, tanúkat hallgatott meg, amelyekből azt a – jogi képviselő által az iratokhoz való hozzáférés megtagadása okán nem ellenőrizhető – következtetést szűrte le, hogy a fogvatartottakat nem guggoltatják, hanem alsóneműjüket lehúzatják velük, és ezt „rápillantással” veszik szemügyre a felügyelők. Az ügyészségi álláspont szerint az ilyen rápillantás jogszerű, hiszen nem a test, hanem a ruházat megtekintésére kerül sor. Az ügyben ügyfelünk jelenleg az EJEB döntésére vár.
A széleskörű, automatikus, az egyéni mérlegelést bizonyosan nélkülöző, és az ügyészség által nem kifogásolt, országosan elterjedt jogszabálysértést felvető gyakorlat megszüntetése érdekében indokolt lehet, hogy aa test átvizsgálására vonatkozó szabályokat pontosítása, kiegészítése, a meglévő szabályozás alkalmazásához iránymutatás adása.
További észrevételek és javaslatok egyes fogva tartással kapcsolatos jogszabályokról és azok alkalmazásáról >>
