Legyen olcsóbb a telefonálás a börtönökben!
A társadalmi visszailleszkedéshez szükség van arra, hogy a fogvatartottak kapcsolatot tarthassanak a külvilággal. Ez össztársadalmi érdek. A minőségi kapcsolattartás feltétele pedig, hogy megfizethető legyen a telefonálás a fogvatartottak és családjuk számára. Jelenleg a piaci tarifákhoz képest jóval magasabb áron telefonálhatnak, ami nagyon sok család számára megfizethetetlen. Civilek ezért petíciót indítottak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához, a belügyminiszterhez és az innovációs és technológiai miniszterhez fordultak, és a közbenjárásukat kérték.
Eddig 1300-an írták alá a petíciót, amit a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) indított a megfizethető telefonálásért a hazai börtönökben. Az érintett hozzátartozók elfogadhatatlannak tartják, hogy percenként 75 forintot kell fizetni azért, hogy a közel 18 ezer fogvatartott beszélhessen a családjával telefonon. A petícióban azt kérik, hogy csökkenjen a telefonálás díja, a fogvatartotti mobilkészülékeket vissza lehessen hívni, és a 35 ezer forint letéti díj megfizetése nélkül minden fogvatartott kaphasson telefonkészüléket.
A FECSKE, melynek a Magyar Helsinki Bizottság is a tagja, a petíciót eljuttatta a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához, a belügyminiszterhez és az innovációs és technológiai miniszterhez, és a közbenjárásukat kérte a tarifák rendezésében, hogy azok ne állják útját a fogvatartottak sikeres társadalmi visszailleszkedésének.
Évek óta óriási problémát okoz a fogvatartottaknak és családjaiknak a telefonálás magas percdíja a börtönökben. Percenként 75 forintba kerül, ha egy rab mobilszámot hív, míg a szabad életben ez sokkal olcsóbb. A telefonáláshoz főszabályként mobilt kell használni, ehhez kötelező 35 ezer forint letéti díjat megfizetése, melyet sokan nem tudnak kifzetni. A drága telefonálás miatt a gyerekek sem tudnak beszélni a börtönben ülő édesanyjukkal vagy édesapjukkal. Pedig ők nem követtek el semmit. Nekik is szükségük van a szüleikre, akik egy idő után visszatérnek hozzájuk. Az anyák, feleségek és az egész család számára indokolatlan büntetés és óriási teher a megfelelő kapcsolattartás hiánya. A kapcsolatokat komoly kihívás elé állítja, ha nem tudnak egymással beszélni.
Az olcsóbb telefonálásra azért van szükség, mert a kapcsolattartás elengedhetetlen a sikeres reintegrációhoz. Ha egy rab nem tud kapcsolatot tartani a hozzátartozóival, akkor nehezebb lesz a szabadulása után visszatalálnia a családjához, család nélkül pedig kevés esélye van visszailleszkedni a társadalomba. Ez pedig jelentősen növeli az újabb bűnelkövetés veszélyét is. Minél rosszabbul bánunk az elítéltekkel, annál nehezebb lesz visszailleszkedniük a társadalomba.
A fogvatartotti telefonálással összefüggő problémákat nemrégiben az alapvető jogok biztosa is vizsgálta. Jelentésében megállapította, hogy a „büntetés-végrehajtás alatt álló személyek telefonos kapcsolattartásának jelenleg hatályos szabályozása […], különös tekintettel a készülékbirtoklásért fizetendő óvadékra, valamint az irányadó díjtételekre, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog sérelmét idézheti elő,” az „Alaptörvény VI. cikkében meghatározott magánszférához való joggal összefüggésben visszásságot okoz.” Az ombudsman felkérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, hogy tegyen intézkedéseket a helyzet megoldására.
A Magyar Helsinki Bizottság régóta dolgozik azért, hogy a fogvatartottak megfizethető áron tudjanak telefonálni. 2017-ben másodfokig jutott az a per, amelyben a börtöntelefonálásra vonatkozó, közadatnak számító közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket kértük. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága csak a másodfokú jogerős ítélet után adta ki számunkra a kért adatokat. A dokumentumokból az derült ki, hogy szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a fogvatartottak kapcsolattartási jogait.